A világ 19 jelentős gazdaságát, továbbá az egész Európai Uniót és az Afrikai Uniót tömörítő G20 pénzügyminiszterei nem tudtak megállapodni a milliárdosok globális adójáról. A tárcavezetők július végén Rio de Janeiróban tanácskoztak a kérdésről, de nem sikerült dűlőre jutniuk, bár megígérték, hogy a jövőben progresszív adót vetnek ki az ultragazdagokra.
A találkozó során Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter kijelentette, hogy Washington nem támogatja a felvetést, mivel az országok feladata az igazságos adórendszer kiépítése, így nincs szükség globális megállapodásra. Az Egyesült Államokhoz csatlakozott Németország is, míg Franciaország és Spanyolország pártolta az adó bevezetését.
A világ háromezer leggazdagabb milliárdosára kivetett 2 százalékos illetéket még tavaly javasolták közgazdászok, ennek egyik leghangosabb támogatója a francia Gabriel Zucman, aki több egyetemen is közgazdaságtant tanít. Zucman szerint a sápból évente körülbelül 250 milliárd dollárt lehetne begyűjteni világszerte.
Egyre több az ultragazdag
Az adó akkor került előtérbe, amikor egy kutatás szerint a nagy vagyonnal rendelkező magánszemélyek száma tavaly 5,1 százalékkal nőtt, és elérte a 22,8 milliót világszerte, ami rekordnak számít. Összvagyonuk szintén történelmi csúcsot ért el: 4,7 százalékkal, 86,6 ezermilliárd dollárra ugrott.
A hipergazdagoknak Észak-Amerikában ment a legjobban: számuk 7,1 százalékkal, vagyonuk 7,2 százalékkal nőtt éves szinten. Mindez azzal magyarázható, hogy ennek a rétegnek szilárd a gazdasági ellenálló képessége, továbbá a kiemelkedően jól teljesítő amerikai részvénypiac is őket segítette.
A növekvő tendencia a világ más pontjain is megfigyelhető. Az ázsiai csendes-óceáni térségben 4,2 százalékkal hízott a jómódúak pénztárcája, míg Európában 3,9 százalékkal. Afrika az egyetlen régió, ahol a csökkenő nyersanyagárak és a külföldi befektetések visszaesése miatt zsugorodott a jól szituáltak vagyona 1 százalékkal, míg számuk 0,1 százalékkal csökkent.
A cikk itt olvasható.
Fotó: Rebecca Naden
