Továbbra sincs túl a nehezén a magyar ipar – ez derül ki a Központi Statisztikai Hivatal péntek reggel közölt adataiból. Júliusban az ipari termelés volumene 1,3, munkanaphatástól megtisztítva 6,4 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Az utóbbi idén a legalacsonyabb éves alapú érték, ugyanakkor tavaly pont júliusban volt egy nagyobb felfutása az ipari termelésnek, tehát várható volt, hogy a mostani adat nem lesz túl kiugró.
Ezt megelőzően júniusban az ipari termelés volumene 8,2, munkanaphatástól megtisztítva 3,7 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. A jelentős eltéréseket a nyers adathoz képest az okozza, hogy akkor kettővel kevesebb munkanap volt, mint 2023 júliusában, ezúttal pont fordítva történt, két munkanappal több volt. Mindenesetre akárhogy nézzük, idén már a negyedik egymást követő hónapban esik vissza éves alapon az ágazat kibocsátása, csak februárban volt pozitív tartományban a volumen. Értelemszerűen ezt láttuk megjelenni a vártnál gyengébb második negyedéves GDP-adatokban.
A mai adat után tehát a magyar gazdaság továbbra sem számíthat az egyik húzóágazatára, így a harmadik negyedéves teljesítményben még mindig visszahúzó erő lehet a hazai ipari termelés.
A fő kérdés továbbra is, hogy mi lesz az exportpiacainkkal. Bár a KSH a részletes adatokat később ismerteti, az exportra termelő vállalatok továbbra is szenvedhetnek. A KSH annyit közölt, hogy a négy legnagyobb súlyú alág közül a járműgyártásban, a villamos berendezés gyártásában, valamint a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásában csökkent, az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártásában nőtt a termelés volumene. Azaz amíg a belföldi keresletnél egyre inkább látunk egy lassú felfutást, ami a belgazdaságra termelő vállalatokat kedvező helyzetbe hozza, addig a külső kereslet továbbra is rendkívül erőtlen.
A nagyobb gond, hogy egyelőre nem is nagyon látszik, mikor állhat helyre a külső kereslet. Németországban épp a héten jelentette be a Volkswagen, hogy a kevés megrendelés miatt több gyárat is be kell zárnia. Az igazgatóság ülésén el is hangzott egy konkrét szám, amely rávilágít a járműgyártás problémáira: hiába van a wolfsburgi székhelyű konszernnek 14 millió autó legyártására alkalmas kapacitása, ha csak 9 milliót tud évente legyártani megrendelés hiányában. Már tavaly is 70 százalék körüli kapacitással működtek a német gyárak, úgy tudjuk, hogy a magyar feldolgozóipar is hasonló termelési szintet tudott produkálni az év első hónapjaiban. Ráadásul ez biztosan nem fog tovább javulni, a Mercedes az idei év második felében végig két műszakon fog termelni. Tehát a korábbi 150 ezres éves legyártott gépjárműszám harmada ki fog esni, ez akkora mennyiség, amely a GDP-ben is biztosan megjelenik.
NGM: júliusban stabilizálódott az ipari termelés volumene, tartós fordulatot a béke hozhat
A háború és az elhibázott szankciós politika továbbra is hátráltatja az európai gazdaság, különösképpen legfontosabb külpiacunk, Németország gazdasági helyreállását. A helyzetet súlyosbítja, hogy újra romló képet mutatnak a legfrissebb európai bizalmi és beszerzésimenedzser-indexek. A kedvezőtlen nemzetközi, exportpiaci helyzet a magyar gazdaság számára gyenge külső keresletet eredményez, ami negatívan hat az ipar teljesítményére is – értékelte az adatokat a Nemzetgazdasági Minisztérium.
A szaktárca közleményében kiemeli, hogy havi alapon az előző hónapban szezonálisan és munkanappal kiigazítva 0,5 százalékkal bővült az ipari teljesítmény, júliusban pedig változatlan maradt a kibocsátás volumene, így megállapítható, hogy az ipari termelés a stabilizáció jegyeit mutatja.
A teljes cikk itt olvasható.
Fotó: Jászai Csaba
