Még nem dőlt el a reptér sorsa

Hírek Figyelo.hu
Miután a magyar miniszterelnök bejelentette, hogy elnapolják a Budapest Airport visszaszerzését, a cég többségi tulajdonosa jelezte a Világgazdaságnak, hogy továbbra is párbeszédben marad a kormánnyal.

A budapesti reptér részvényesei abban egyeztek meg, hogy leállítják az úgynevezett due diligence procedúrát, vagyis az átvilágítást, és tovább folytatják a párbeszédet a magyar kormánnyal – ezt a ferihegyi repülőteret üzemeltető cég, a Budapest Airport Zrt. többségi tulajdonosa nyilatkozta a VG érdeklődésére. Az AviAlliance GmbH kommunikációs vezetője, Anne Langensiepen azt is hangsúlyozta, hogy a társaság hosszú távon elkötelezett befektető, amelynek a Budapest Airport, illetve a régió tartós fejlesztése áll az érdekében.

Az AviAlliance állásfoglalásában megjelölt due diligence megkezdését november közepén jelentette be a Németországban működő, kanadai tulajdonú vállalat. A kellő gondosságként magyarra fordítható folyamat meghatározó egy szerződés vagy pénzügyi megállapodás aláírása előtt: a vevői oldal előtt megnyílik az adatszoba, így az előzetes szakértői becslések után láthatóvá válik a tényleges könyvelés. Ferihegy esetében a részvényesek a magyar kormánnyal közösen indították el ezt a szakaszt, amelyet a reptéri infrastruktúra visszavásárlásának előszobájaként lehetett értelmezni.

„Bár ez potenciálisan az első lépés a repülőtér eladása felé, szeretnénk kiemelni, hogy egy ilyen folyamat kimenetele nincs előre meghatározva.

A magyar kormány elfogadta feltételeinket a hivatalos tárgyalások megkezdéséhez, ezért úgy döntöttünk, hogy átvilágítási eljárásba kezdünk”

– közölte éppen egy hónapja az AviAlliance.

A due diligence leállítása logikusan következik abból, hogy a magyar miniszterelnök hétfőn este bejelentette: Ferihegy visszaszerzésének ügyletét semmiképpen sem észszerű nyélbe ütni a jövő évi országgyűlési választások előtt. Az utóbbit várhatóan 2022 áprilisában tartják meg. Orbán Viktor úgy fogalmazott, hogy megvárják a választásokat, és majd utána döntenek erről. A fejleményt a hazai büdzsé helyzetével, a magas inflációval, valamint a nemzetközi pénzpiacok bizonytalanságával indokolta. „Magyarország nem tagja az eurózónának, tehát Magyarország gazdasági teljesítményét és pénzügyi helyzetét a piac méri meg. Az eurózóna egy igen langyos, kellemes, cozy (kényelmes) hely, ahol a stabilitási és növekedési paktum mondja meg, mit kell csinálni. A piac azonban hideg és kegyetlen, nekünk ott kell helytállni. A magyar gazdaságnak az értékét és erejét a mindenkori pénzpiacokon mérik meg. És egyelőre jól állunk. Azonban a költségvetési hiányra figyelni kell, a reptér visszavásárlása ehhez a kérdéskörhöz tartozik” – fejtette ki a kormányfő.

A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret üzemeltető Budapest Airport kanadai befektetőalapok tulajdonában van. A társaság 75 százalékos részét még 2005-ben privatizálta az állam, és ekkor szervezte ki 75 évre a reptér üzemeltetési és vagyonkezelési jogát. A mostani kabinet deklarálta, hogy a cég visszaszerzését stratégiai célnak tekinti. A gazdasági lap értesülései szerint egy magyar konzorcium – amelyben az Orbán-kormány meghatározó szerepet játszik – a közelmúltban 4,4 milliárd eurós ajánlatot tett a vállalat százszázalékos tulajdonrészéért.

Ez az összeg tartalmazza a Budapest Airport mintegy 1,4 milliárd eurós hitelállományát is.

A korábbi elképzelések szerint a szerződéskötés még karácsony előtt, de mindenképpen az idén bekövetkezett volna, a lezárásnak, tehát a kifizetésnek a végső határidejét pedig jövő március 31-re tervezték.

Jövőre már működhet a brassói reptér

(Borítókép: bud.hu)

További híreink