Medve a kapu előtt

Hírek Csinta Samu
Változatlanul egymásnak feszülnek medveügyben a romániai hatóságok és természetvédelmi szervezetek. Előbbiek azzal vádolják a zöldaktivistákat, hogy tűzön-vízen át védik a nagyvadakat, utóbbiak pedig állatmészárlást vizionálnak a készülő jogszabályba. Kérdés, ki védi meg az embereket a medvéktől – és fordítva. 

Az elmúlt három hétben Romániában szinte mindennapos hír volt, hogy településekre járnak be medvék, és öt alkalommal került életveszélybe ember a velük való találkozás következtében. Legutóbb egy 65 éves gyergyótölgyesi lakost sebesített meg medve, a házától 150 méterre. A támadás akár a férfi életébe is kerülhetett volna, ha a fia nem lő a levegőbe, és a zajjal nem kergeti el a nagyvadat. Korábban erdei utakon futók vagy biciklizők, valamint gazdálkodók jártak pórul, a medvék fokozódó jelenléte és agresszivitása pedig egyértelműen jelzi a helyzet egyre aggasztóbbá válását. A Tánczos Barna által vezetett bukaresti környezetvédelmi tárca nem is késlekedett elkészíteni egy új jogszabálytervezetet, amely ezen a héten tárcaközi jóváhagyási szakaszba kerül. A fejlemények élénk vitát váltottak ki Romániában, ahol a zöldszervezetek tiltakoznak a szigorítás ellen, a károsultak és a gazdaszervezetek pedig nagyobb kontrollt sürgetnek.

Ezer támadás, temetési kár

A kormány sürgősségi rendelettel tenné lehetővé, hogy az engedélykéréstől számított 24 órán belül kilőjék az emberekre veszélyes, agresszív medvéket. Ezt még június közepén jelentette be Tánczos Barna a Digi24 hírtelevíziónak nyilatkozva. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) székelyföldi politikusa, bőséges kormányzati, ágazati tapasztalattal felvértezett szakembere úgy véli, ezek a vadállatok nem azért okoznak egyre gyakrabban kárt a gazdaságokban, mert az ember kiszorította őket a természetes élőhelyükről. „Szerintem senki sem tudja bebizonyítani, hogy a megyékben, ahol öt év alatt több mint ezer medvetámadás történt, a tízszeresére nőtt volna a letarolt erdőterület vagy a kitermelt famennyiség.

Az ember beavatkozása nélkül a medvepopuláció természetes módon szaporodik, és nagyon jól érzi magát a romániai erdőkben”

– fogalmazott a miniszter.

Az elmúlt öt esztendő folyamán sok ezer háziállatot pusztítottak el a nagyvadak. Az érvényben lévő jogszabály értelmében terjedelmes dokumentáció benyújtásához kötött a kilövési vagy áthelyezési engedély kibocsátása, amely amúgy is hatvannapos határidőt szab meg a műveletre.

Petíció

Most úgy módosítanák a törvényt, hogy lehetővé váljon az azonnali beavatkozás az emberi élet védelmében. A tervezett procedúra szerint ha egy településen gondokat okoz egy medve, a probléma jelzésétől számított 24 órán belül a helyszínre megy egy csendőrökből és vadászokból álló csoport. A fokozatosság elvét követve amennyiben a problémát okozó állat első alkalommal jelent meg az adott településen, elkergetik. Ha visszatérő „vendégnek” számít, elkábítják, elaltatják és más vidékre szállítják. Ha viszont az emberre veszélyes, agresszív és támad, akkor kilövik. „Nem hajtóvadászatot akarunk indítani a medvék ellen, csak az azonnali veszély elhárítására alkalmas beavatkozást szeretnénk szabályozni” – hangsúlyozta a tárcavezető.

A bejelentést a zöldszervezetek azonnali reakciója követte, a zászlóvivőnek számító Agent Green pedig – arra hivatkozva, hogy a környezetvédelmi miniszter „nem a természet érdekeit képviseli” – petícióval szorgalmazza Tánczos leváltását. Az egyesület elnöke, Gabriel Păun külön sérelmezte a tárcavezető ama kijelentését, miszerint azért van szükség a jogszabály-módosításra, mert „az egyes felelőtlen zöldaktivisták által szétkürtölt mágikus megoldások” nem mindig alkalmasak az emberi élet védelmére. Păun azzal vádolta a minisztert, hogy a vadászok érdekeit képviseli. Szerinte igenis működnek az ember és a medve együttélésének „mágikus” modelljei. „A minisztérium jelenleg megtagadja a szükséges intézkedések finanszírozását, inkább a vadásztársaságokat segíti a trófeavadászatok megszervezésében” – jelentette ki az Agent Green elnöke, aki nem mellesleg a kormányfő (tiszteletbeli) tanácsadója.

Válaszul a gazdaszervezetek által szervezett több ezer fős, az ország különböző városaiban tartott tüntetéseken követelték a medveügy rendezését, kiállva egyúttal Tánczos kezdeményezései mellett.

Felborult egyensúly

A sürgősségi beavatkozást csak a medveprobléma megoldása egyik pillérének nevezte a Krónika című erdélyi napilap megkeresésére nyilatkozó Markó Bálint biológus, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem rektorhelyettese. A szakember szerint az állatok agresszivitását több tényező növelheti. Számosabban járnak turistaként az erdőben, több helyen épültek erdei házak, az ember nagyobb felületet foglal el, fragmentáltabbá vált a táj. A vadetetés módszere is megváltozott. Jóval több a „fogyasztható” szemét, mint évtizedekkel ezelőtt, amikor kevesebb élelmet dobott ki a lakosság.

Ezen okokkal is magyarázható, hogy a medvék közelebb húzódnak a településekhez.

A sürgősségi beavatkozás mellett a megoldáshalmaz fontos eleme lenne a vadkárok megfelelő rendezése. Azonban jelenleg ezeknek a puszta bejelentése is túl bürokratikus feladat, a kárvallottak nem bíznak az eljárásban, a kifizetések is késnek. Markó Bálint szerint ugyanakkor a szakmai szervezeteknek sok olyan adatuk van, amelyet az állam fel tudna használni, de eddig nem tette meg. Nyakörves mérések, megfigyelések alapján tudják, mennyit mozog egy medve, van-e értelme 100 kilométernyi távolságra elszállítani, mert lehet, hogy úgyis visszamegy a megszokott helyére.

De a vadászatnak is fontos szakmai szerepe lehet az állományszabályozás folyamatában, mert a természetvédők és a vadászok érdeke ugyanaz: a vadállomány megőrzése. Ennek ellenére az elmúlt években a diskurzus mégis az ellenségkép-alkotás felé tolódott el.

Kisvárosnyi medve

A kommunikációs zavarhoz jelentős mértékben hozzájárul az is, hogy változatlanul senki sem ismeri a romániai medvék pontos számát. Miközben a rendelkezésre álló élettér hét-nyolcezer egyed megfelelő életminőségéhez lenne elegendő, sokak szerint a 15 ezret is meghaladja a jelenlegi létszám. Bár az Európai Unióban a medve védett állatnak számít, Tánczos Barna szerint az EU soha nem ellenezte a vadászatot, sem a beavatkozásokat.

„Tisztázzuk: nem Brüsszel nem hagyja jóvá a medvék vadászatát, a vonatkozó uniós irányelv ezt minden tagállam számára lehetővé teszi.

Románia 2016-ban úgy döntött, hogy egyáltalán nem avatkozik be a medvepopuláció szabályozásába, betiltotta a vadászatot, 2018-tól pedig csak utólagos beavatkozást engedélyezett, a problémás egyedek kilövését. Márpedig amikor a medve egyre többször hagyja el az élőhelyét, mert a populáció növekedése miatt képtelen megélni, szükség van a racionális, tudományosan megalapozott emberi beavatkozásra. Nem a vadászat az elsődleges, élőhelyeket kell biztosítanunk a nagyvadak számára, hogy ne kelljen találkoznunk velük a települések utcáin.

Sem a gazdák kárára és a medvevédő civilek kezdeményezésére, sem a medvék ellenében nem szabad közpolitikákat jóváhagyni. Az államnak azonban kötelessége megvédeni az állampolgárait, szavatolni a biztonságukat – még akkor is, ha védett állatok populációjába szükséges beavatkozni –, s újra meg kell teremteni a felborult egyensúlyt” – mondta a Figyelőnek a miniszter.

A cikk a Figyelő július 8-iki számában került publikálásra.

(Borítókép: Daniel Mihailescu, Europress/AFP)

További híreink