A Medián HVG megbízásából készített friss kutatása tehát a kormánypártok előnyét méri minden kategóriában: a szavazókorú népességben a Fidesz–KDNP és az ellenzéki közös lista állása 39–32 százalék, a választani tudók körében 50–40 százalék, míg a választani tudó “biztos” szavazók között 49–43 százalék.
Ezek a számok a tavaly decemberi, szintén a Medián által készített felméréshez képest a biztos szavazók körében az ellenzéki közös lista 2 százalékpontos csökkenését jelzik (akkor 45 százalékon álltak), egyúttal a kormánypártok jelentős erősödését mutatják, mivel decemberben a Fidesz–KDNP listáját a biztos szavazóknak még csak 44 százaléka választotta a mostani 49-cel szemben. Decemberben a biztos szavazók választásai között a Medián csak a Magyar Kétfarkú Kutya Pártot (MKKP) és a Mi Hazánkat mérte (6, illetve 5 százalékra), most pedig az MKKP 3, valamint a Mi Hazánk 4 százaléka mellett megjelent a biztos szavazók között 1 százalékkal a “más párt” választása is. Vagyis a két kisebb párt, illetve az ellenzéki blokk gyengüléséből is a kormánypártok profitáltak.
Az Ukrajnában kirobbant háború első hírei ugyan a kormánypártok erősödésének kedvezhettek, mivel a Fidesz–KDNP a Medián friss mérése szerint a biztos szavazók körében 49 százalékon áll, az ellenzéki szövetség 43 százalékos támogatottsággal rendelkezik. A február 22–26 közötti adatfelvétel első fele “békeidőre” esett, második fele viszont már arra az időszakra, amikor február 24-e után háborúvá eszkalálódott az orosz–ukrán konfliktus. A háború kitörése előtt, Fidesz 4 százalékkal vezetett, az inváziót követően ez az lőny 12 pontra nőtt, vagyis az első háborús hírek inkább a kormánypártokat erősíthették.
