Évszázados megfigyelések, megtapasztalások alakították ki a Medárd napi időjóslást. Méghozzá szerte Európában. Ha ugye, Medárdkor esik, akkor negyven napig esni fog, ha ellenben nem esik, akkor negyvennapos szárazság következik. (A ragyogó eget szemlélve, ez utóbbi vár ránk az elkövetkezőkben.)
A negyven természetesen bibliai szám: Egyiptomból kivonulva, átkelve a Vörös-tengeren, amit Isten szétválasztott előttük, negyven évig vándoroltak a zsidók a pusztában, büntetésül, amiért lázadtak az Úr ellene; negyven éjjel és negyven nappal tartott a vízözön, Mózes negyven napig böjtölt a Sínai-hegyen, mielőtt megkapta az Úrtól a kőtáblákat, szintén negyven napot böjtölt Jézus Krisztus a sivatagban, amikor a gonosz megkísértette, s negyven nappal feltámadása után jelent meg tanítványainak az emmauszi úton.
A néphagyomány oly módon hozta kapcsolatba a hittel e napot, hogy a monda szerint egy vigadozó társaság nem hallgatta Medárd püspök intelmeit, aki ezért negyvennapos esőt kért rájuk az Úrtól, amely elmosta jókedvüket.
A valóságban Szent Medárd 456 körül született a pikárdiai Salency-ben, frank nemesember és gallo-római anya gyermekeként. 33 évesen szentelték pappá. Ő térítette meg a flandriaiakat. A népvándorlás egyik hullámával érkező hunok és vandálok pusztítása miatt székhelyét áttette Noviomagusba, a mai Noyons-ba, ahol püspökké szentelték. A gabona aratása, illetve a szüreti munka védőszentje.