A Mathias Corvinus Collegium egy oktatási intézmény, mégis hangsúlyosan foglalkozik a fesztiválokkal. Ennek oka, hogy a műfajnak töretlenül nőtt a szerepe az elmúlt évtizedben. Idén júniustól augusztus végéig több, mint 60 különböző nagyobb zenés fesztiválprogramon lehetett részt venni Magyarországon, azaz a nyár minden hónapjára nagyjából 20 fesztivál jutott. A fiatalok körében a fesztiválok kulturális közvetítő szerepe, vonzereje megkérdőjelezhetetlen, így ezeken keresztül közelebb kerülhetünk az ifjúság gondolkodásának megértéséhez, és minél jobban értjük a fiatalokat, annál közelebb kerülünk a jövő megértéséhez is. Ebből a megfontolásból szervez az MCC is fesztivált immár harmadik éve Esztergomban, és ezért indította el átfogó fesztiválkutatását. Miközben a társadalom nagy része fesztiválokra jár Magyarországon, nincs megalapozott, rendszeres és mindenki számára hozzáférhető tudásunk a szabadidő eltöltésének ezen egyre elterjedtebb formájáról. Ezen is változtatni akart az Ifjúságkutató Intézet, amikor úgy döntött, indulásképpen három helyszínnel (Strand Fesztivál, Campus Fesztivál, MCC Feszt), jövőre pedig a vizsgált fesztiválok körének bővítésével elindítja nagy fesztiválkutatását, amelynek eredményeit minden évben, a szezon zárultával közzéteszi.
Egyre többen, egyre többért
Az Ifjúságkutató Intézet becslései szerint a nagyobb, hazai zenés fesztiválokon résztvevő magyarok száma meghaladhatja az 1 millió főt. Csak az Ifjúságkutató Intézet által elemzett három fesztiválon mintegy 300 ezer ember vett részt. A 15–39 évesek 24 százaléka (népességre vetítve 700 ezer fő) mondta azt az év elején, hogy részt vesz majd idén ilyen programon. Ha ehhez hozzávesszük az idősebb korosztályok tagjait is, a résztvevők száma – a fesztiválok közönsége közötti átfedésekkel is kalkulálva – meghaladhatja az 1 millió embert. A vizsgált fesztiválokon a megkérdezettek többsége (64 százalékuk) városból érkezett, középfokú végzettséggel bír (a megkérdezettek 68 százaléka), és a vizsgált 15–39-es korosztályból a 18–23 évesek közé tartozik (55 százalékuk). Fontos, hogy az országos átlaghoz képest a jobb anyagi helyzetű fiatalok vettek rész ezeken a rendezvényeken: 50 százalékuk nyilatkozta azt, be kell ugyan osztania a pénzét, de jól kijön abból; 30 százalékuk pedig egyenesen azt mondta, gondok nélkül él. A fesztiválozás tehát ma leginkább a középosztály kikapcsolódási lehetősége.
Sátorozás nélkül nincs fesztivál ma sem
A fesztiválok nagy hatással vannak a vonzáskörzetükre, felpezsdítik helyben az életet, sok látogatót vonzanak a környezetükből. Noha a fiatalok relatív többsége ma is sátorban lakik a fesztivál ideje alatt (a résztvevők 42 százaléka), sokan vannak, akik naponta ingáznak haza (22 százalékuk), vagy csak egy napra látogatnak ki az eseményre ( a résztvevők 22 százaléka), így nincs is szükségük szállásra. Viszonylag kevesen választják a hoteleket, panziókat ( csupán a fesztiválozók 10 százaléka) és még kevesebben „húzzák meg magukat” ismerősnél, rokonnál ( a látogatók 4 százaléka). A fesztiválpiacra jó hatással van a fesztiválturizmus erősödése. Nagyon nagy arányban vannak jelen az életérzés, a hangulat miatt visszatérő vagy akár egynél több fesztiválra is ellátogató vendégek. Az Ifjúságkutató Intézet által vizsgált 15–39 éves korcsoport mintegy fele nemcsak, hogy volt már korábban is az adott fesztiválon, de következő alkalommal is tervezi a részvételét az eseményen. A megkérdezett fiatalok 43 százaléka egynél több fesztiválra is ellátogatott az idén. Az ifjúság a belépőjegyek mellett főleg élvezeti cikkekre (például alkoholra, dohánytermékekre és kávéra) költ, átlagosan napi mintegy 15 ezer forintot. Az étkezésre szánt összeg csak ez után következett, napi átlagosan mintegy 10 ezer forinttal.
A pop a legkedveltebb zenei irányzat
A fesztiválozók legkedveltebb zenei irányzatának a pop bizonyult, ezt követte a sorban az elektronikus zene, illetve a rap és hiphop. Ami ennél nagyobb meglepetés volt, hogy a fiatalok közéleti, politikai témákra való nyitottsága magasabbnak bizonyult az országos átlagnál. A vizsgált korosztályból több, mint minden ötödik fesztiválozó mutatott érdeklődést az ilyen témák iránt, ami jelzi, hogy a szórakoztató programok mellett a közéleti beszélgetéseknek is helyük van ezeken az eseményeken.
Borítókép: illusztráció/ fesztiválozók
