Nyilvános előzetes piaci konzultációt, lényegében a közbeszerzési eljárások szabályain belül lefolytatható piackutatást indított a MÁV-Start a potenciális motorvonat-gyártók számára, hogy felmérje, mire képes jelenleg a járműpiac – írta az államtitkár. Felhívta a figyelmet: a hidrogén üzemanyagcellás motorvonatok első kísérleti darabjai már megjelentek Európában, a két piacvezető, az Alstom és a Siemens is bemutatta már a járművét és több más gyártó is kapott már megrendeléseket Németországban, Franciaországban és Olaszországban. Az új technológia alapvetően a dízel motorvonatok mellékvonalakon való kiváltását szolgálják.
Azt is hozzátette: piacfelmérésről van szó, még maga a vásárlás nem biztos, ám a kérdések azért jól körülírják, hogy ha lesz később beszerzés, milyen paraméterekre lehet számítani. A MÁV-Starttal egy 18 járműves keretszerződésben gondolkodnak, amelyen belül először 6 vonatot lehetne lehívni, majd később legalább hármas csoportokban a többit. A vonatok legnagyobb sebessége 140 vagy 160 km/óra lehet, az ülőhelyek száma 120, illetve egyes járművek esetében 180 vagy 200.
“A piackutatás eredményeként 2022 végéig döntünk a továbblépésről, ha a technológia hazai alkalmazása mellett döntünk Magyarország Nemzeti Hidrogénstratégiájával összhangban, az új motorvonatokat a az Európai Unió kvótakereskedelmi rendszeréből származó bevételek terhére a magyar kormány Zöldgazdaság Finanszírozási Rendszere keretében finanszíroznánk” – fejtette ki.
Vitézy arra is kitért, a hidrogén üzemanyagcellás hajtás gyakorlati alkalmazása vasúti járművekben még nagyon új, mindegyik gyártó a kísérleti szakaszban van, az első szériákra szóló megrendeléseket adták ki nemrég Németországban. “A piacfelmérésünk éppen ezért nyilvános, bármilyen gyártó jelentkezhet rá, de az iparág szóba jöhető 15 cégének külön is elküldte a MÁV-Start a felhívást” – jegyezte meg.
Szerinte a hidrogén üzemanyagcellás motorvonat lehet az egyik megoldás a nem villamosított, főképp regionális vasútvonalak emissziómentes személyszállítására. A dízel motorvonatok cseréje Magyarországon különösen sürgős, de a hagyományos dízel technológiájú motorvonatok a klímavédelmi szempontok miatt lényegében kikopnak a járműgyártók kínálatából, az akkus és a hidrogéncellás technológiában látja a jövőt a vasúti járműipar a nem villamosított vonalakon. A hidrogéncellás járművek előnye az akkusokkal szemben, hogy sokkal nagyobb a hatótávuk, egy töltés akár 1000 kilométerre, azaz több napra is elég, mindemellett a tartályokat gyorsan, a gázolajéhoz hasonló idő alatt lehet feltölteni.
Az államtitkár ismertetése szerint a hidrogéncellás technológia lényege, hogy a járművön tartályokban, nagy nyomáson szállított hidrogént a levegő oxigénjével egyesítik az üzemanyagcellákon (tehát nem elégetik), és így áramot termelnek. A végtermék víz, amelyet pára formájában a levegőbe lehet engedni vagy hasznosítani lehet például télen a jármű fűtésére, illetve a víztartályok feltöltésére. “Mint látható, alapvetően környezet- és klímabarát technológiáról van szó – főleg, ha a hidrogén előállítása is zöld módon történik, amire szintén van szándék már hazánkban. Mivel a szerelvény induláskor nagy teljesítményt vesz föl, akkumulátorokat is beépítenek, a kezdeti gyorsításkor ezek is segítik a hajtást, illetve a fékezési energiával lehet őket tölteni” – tudatta.