Magyarország letért a 2010-ben felállított egyensúly és növekedés útjáról – mondta a jegybank elnöke. Hangsúlyozta, nem szabad megengedni, hogy egyensúlytalan növekedéssel próbálkozzunk ebben az évtizedben, ezért szerinte vissza kell állítani a egyensúlyt, így a külkereskedelmi és költségvetési egyenleget. Nyomatékosította, amiről már többször beszélt, hogy megengedhetetlen, hogy míg tavaly 1,9 százalékos volt a költségvetési hiány Lengyelországban, addig Magyarországon 6,8 százalék.
Nincs időnk 2030-ig, most kell megvalósítani – mondta az energiahatékonyság erősítéséről, amivel szerinte a külkereskedelmi egyenleget is javítani lehet. Jelezte, hogy két-három év alatt komoly eredményeket lehetne ezen a téren elérni.
Szerinte extenzív növekedésről az intenzív növekedésre kell áttérni a jövőben. Úgy vélte, meg lehet találni ezt az utat, ami a fenntartható növekedéshez vezet. Matolcsy György szerint a siker egyik kulcsa a digitális átállás. Ugyanakkor Magyarország rendkívül rossz helyzetben van ezen a téren, pedig jó példák vannak előttünk, mint Észtország. Szerinte az államnak kötelező lenne digitalizálnia. „Elfogadhatatlan, hogy a magyar állam nem működik digitálisan” – tette hozzá.
Szerinte számolni kell azzal, hogy az 1970-es évtized megismétlődik, amikor a magas infláció alacsony növekedéssel párosult. Azt a válságot a Fed-nek csak 1982-re sikerült megoldania, most azonban időben felismerte a veszélyt, szemben Európával, ami mindig késésben van. Matolcsy György szerint ezt meg lehetett volna oldani a 70-es évek elején a helyes és gyors döntésekkel. Az MNB ezért az első az EU-ban, aki elkezdte a szigorítási ciklusát. Most kell megfékezni azokat a folyamatokat, amik vissza visznek minket az egyensúlytalanságba – hangsúlyozta a jegybank elnöke.
