Nem változtatott a monetáris tanács az alapkamat 13,0 százalékos szintjén mai kamatdöntő ülésén, azonban tovább szűkítette a kamatfolyosót, a felső szélét 20,5 százalékról 100 bázisponttal, 19,5 százalékra csökkentette. Az MNB tavaly szeptember 27-én 125 bázisponttal – az augusztusi 100 bázispont szigorítás után – emelte az alapkamatot 13,0 százalékra, és az ülést követően bejelentette az alapkamatemelési-ciklus leállítását. A monetáris szigorítás ugyanakkor októberben más eszközökkel folytatódott. Az MNB rendkívüli bejelentéssel megemelte a rendszeresen megtartott, egynapos jegybanki betéti tenderek kamatát 18 százalékra; a heti helyett azóta naponta szervezett tenderek rátáját a piac irányadónak tekinti.
Matolcsy György, az MNB elnöke a Világgazdaság tudósítása szerint a sajtótájékoztatóján közölte: a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa mai nappal elindította a monetáris politika normalizációját. A jegybankelnök jelezte, az infláció még mindig magas ugyanakkor, hívta fel rá a figyelmet, hozzátéve, hogy ezért van bőven feladata a jegybanknak.
– Közellenség maradt az infláció, a mai döntés lehetővé tette, hogy a kormány és a költségvetés is egy konszolidációs pályára váltson a korábbi fenntarthatatlansága után – hívta fel a figyelmet. Majd hozzátette: nem csak arról van szó, hogy javult a külső közeg, és beértek az MNB szigorító lépései, hanem, hogy összhangban kerülhet a monetáris és fiskális politika.
Matolcsy György figyelmeztetett arra, amiről korábban is beszélt, hogy a hetvenes évek válságának tünetei ütötték fel a fejüket. Szerinte azt kell vizsgálni, hogy mitől ilyen magas a magyar infláció. Az elemzéseik azt mutatják, hogy ebben sok országspecifikus jelenség van. Az egyik ilyen szerinte a 2021-es költségvetés. A jegybankelnök szerint a régióban messze a legmagasabb deficit alakult ki, de még 2022-ben is a 6 százalékos hiány az egyik legmagasabb volt. Továbbá azt találták, hogy a magas infláció döntően az élelmiszereknél és az üzemanyagoknál jelentkezett, szerinte az árstopok miatt 3-4 százalékkal lett magasabb a magyar infláció. Ezért azt javasolják, hogy minél előbb vezessék ki az ársapkákat, helyette árfigyelő rendszereket vessen be a kormány.
Nem változtatott a monetáris tanács az alapkamat szintjén. Fotó: Shutterstock
A jegybank azonnal elindította a kamatemelési ciklust, amikor látta az infláció emelkedését. – Három út állt előttünk, az egyik, hogy folytatjuk. Úgy gondoltuk, hogy a 13 százalékos szint elegendő ahhoz, hogy csökkenjen az infláció, igazunk lett – emelte ki. Matolcsy György szerint nagyon sok kedvezőtlen hírt kapott Magyarország, amivel egy pénzügyi instabilitási kockázat jelentkezett, ekkor döntöttek a 18 százalékos egy napos betéti kamat bevezetéséről. Szerinte ha nem reagálnak erélyesen és nem választják ezt a megoldást, akkor nagy baj lett volna.
Virág Barnabás, az MNB alelnöke jelezte: az infláció csökkenése a következő hónapokban tovább gyorsul és jó esély van az év végi egyszámjegyű inflációra. Majd hozzátette: egyelőre nem dőlhetnek hátra, szükséges a szigorú monetáris politika fenntartása. A monetáris tanács megítélése szerint az alapkamat 13 százalékos szintjének megváltoztatása nincs és jó idei nem is lesz napirenden. Ezzel Virág szerint év végére pozitív lehet a reálkamat, ami szintén segíti az infláció letörését.
A monetáris tanács álláspontja, hogy a pénzpiaci stabilitás az infláció leküzdésének feltétele, egy napos betéti eszköz változtatásánál óvatos megközelítést fognak alkalmazni. Ugyanakkor a kockázati tényezők javulása alapján a jegybank megkezdhette az irányadó ráta csökkentését.
– Az infláció közellenség, minél gyorsabban szerezzük vissza az árstabilitást, annál gyorsabban térhet vissza a gazdaság a növekedéshez – mutatott rá az alelnök. Hozzátette: az év első felében egy mérséklődő GDP pályára lehet számítani, majd az év második felében pöröghet fel a gazdaság az infláció mérséklődésével és a beruházások növekedésével.
Borítókép: Matolcsy György, az MNB elnöke. (Fotó: Móricz-Sabján Simon/Világgazdaság)
