Öntözőrendszerét fejleszti Románia

Hírek M. J.
A bukaresti mezőgazdasági minisztérium 1,5 milliárd eurót különít el 2027-ig az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásai csökkentésére.

A forrásokat az állami költségvetésből biztosítják majd, írja szombati közleményében a szaktárca. Adatai szerint a ráfordítással a jelenlegi 89-ről 150-re emelkedne az öntözőrendszerek száma, az öntözhető terület nagysága a jelenlegi mintegy 1, 8 millió hektárról bő 2,6 millióra nőne. A bukaresti kormány eredetileg az EU helyreállítási alapjából szerette volna fejleszteni az öntözőrendszert, de az Európai Bizottság tavaly nem fogadta el országos helyreállítási tervnek (PNRR) ezt a részét.

Az öntözött, illetve a plusz vízhez jutó területek nagyságát illetően sokkal rosszabb a helyzet annál, mint amit a közlemény a jelenlegi állapotként rögzít.

Az idén ugyanis a gazdák mindössze 790 ezer hektárra kötöttek az állami hatósággal öntözési szerződést, de valójában e terület bő egyharmadán valósult meg a megállapodás.

Az országos talajjavító hatóság (ANIF) adatai szerint Romániában jelenleg mintegy 1,3 millió hektár mezőgazdasági területet lehetne öntözni, összesen 3 ezer kilométer a működő csatornák hossza. Erdélyben az ANIF-on keresztül, azaz államilag finanszírozott csatornahálózat nem működik, a bánsági Temes megyében mindössze 2,94 ezer hektár területet öntöznek ilyen formában, persze a gazdák, ahol módjuk van rá, a folyókból szivattyúznak vizet a földjeikre.

Romániában a kommunizmus idején hárommillió hektár ellátására képes öntözőrendszert alakítottak ki, ami napjainkra nagyrészt tönkre ment, sok helyen minden mozdítható anyagot (betonelemeket, csöveket) elloptak.

Az idén az aszály főleg az ország délkeleti és keleti régióját sújtja, amit csak részben sikerül ellensúlyozni öntözéssel.

Az idei búzatermés egy-két millió tonnával maradhat el a tavalyitól. A Ziarul Financiar (ZF) gazdasági újság június végén 9-10 millió tonnára becsülte az idei betakarítást, az amerikai mezőgazdasági minisztérium (USDA) szerint 9,3 millió tonna lesz a termés. Tavaly egyébként rekordmennyiséget, 11,3 millió tonnát arattak le a kenyérgabonából. (A kukorica és a napraforgó esetében még nagyobb az aggodalom. Számos, aszály sújtotta területet még nem ismert el az állam, holott a gazdák ezt kérik a majdani kárpótlás reményében, illetve a tönkre ment termés learatása és takarmányként való felhasználása érdekében.)

Románia tavaly az Európai Unió negyedik legnagyobb búzatermelője volt Franciaország, Németország és Lengyelország után.

Az idén az egész EU-ban visszaesik a termelés, mivel Franciaországot, Spanyolországot, Olaszországot és Magyarországot is aszály sújtja.

Ezek is érdekelhetnek

További híreink