„De én meg vagyok győződve róla, hogy ezen az állapoton, ami ma van, ezen csak egy drasztikus magánosítás segíthet”
– idézte fel a Magyar Nemzet egy 2018-as kampányfórumon elmondott Márki-Zay Péter beszédet. Az átfogó privatizáció során tehát magánkézbe adná az egészségügyi szolgáltatást, a kórházakat és a rendelőintézeteket. Ez azzal járna, hogy profitorientáltan működnének az egészségügyi intézmények, szemben a jelenleg működő állami fenntartással és ezzel együtt felelősséggel. A lap felidézi: az MSZP–SZDSZ-kormány Medgyessy Péter, majd Gyurcsány Ferenc vezetésével is tervbe vette a privatizációt. Előbbi miniszterelnöksége idején, 2003 júniusában olyan törvényt nyújtottak be az Országgyűlésnek, amely meghatározott feltételek mellett lehetővé tette volna a magántőke kisebbségi tulajdonosként való bevonását az egészségügy üzemeltetésébe. A jogszabály elfogadása után a Fidesz az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordult, amely az év végén megsemmisítette a törvényt. A Munkáspárt közben még 2003 őszén ügydöntő népszavazást kezdeményezett az ügyben, amihez a Fidesz is csatlakozott.
Az Ab közjogi érvénytelenségre hivatkozva semmisítette meg a törvényt, tehát tartalmában nem vizsgálta a jogszabályt, habár számos indítvány érkezett pártoktól és szakmai szervezetektől a törvényben foglaltak miatt is. A népszavazás végül 2004. december 5-én érvénytelennek bizonyult, de igazi tétje – az Ab döntése nyomán – már csak a másik kérdésnek, a határon túli magyarok kettős állampolgárságának volt.
A baloldali kormányok 2003-ban önkormányzati szinten már elindították a kórházak privatizációját,
néhány város a helyi kórházának üzemeltetésére szerződést kötött magáncégekkel – például a 2009-ben csődbe ment Hospinvesttel –, amelyek nyerészkedtek a magyar egészségügyön, majd súlyos adósságokat hagytak hátra, amiket az érintett önkormányzatok csak állami segítséggel tudtak finanszírozni.
Márki-Zay ugyanezen a kampányrendezvényen azt is mondta, az egészségügyi biztosítást nem magánosítaná.
A miniszterelnök-jelölt mögött álló politikai erők viszont kormányon az egészsébiztosítási rendszert is meg akarták változtatni. A második Gyurcsány-kormány idején, 2007-ben a Márki-Zayt támogató Gyurcsány – még az MSZP elnökeként, miniszterelnökként – bejelentette: a szocialisták az egy társadalombiztosító mellett több, egymással piaci alapon versengő pénztárt hoznának létre.
Ez azt jelentette volna, hogy bár mindenki azonos elv szerint fizeti az egészségügyi járulékot, az alapcsomag mindenki számára ugyanaz, de a közös kasszából fejkvóta alapján a regionális – magánkézben lévő, profitorientált – pénztárak kapták volna a biztosítási díjat, ezek a magáncégek a betegutak szervezésében is szerepet kaptak volna. Az adott régió lakosai automatikusan a régióban létrejövő (magán)pénztár biztosítottjai lettek volna, de a regionális pénztárak más régiók lakosait is biztosíthatják majd. Ez tehát részleges privatizációt jelentett volna az egészségügyi kasszán belül.
(Borítókép: MTI/Szigetváry Zsolt)
