Nemcsak az idei, hanem nagy valószínűséggel már a jövő évi hiánycélt is elengedhette a kormány, legalábbis erre lehet következtetni az elmúlt hetek nyilatkozataiból. A kabinet hivatalos hiánycélja a tavasszal elfogadott költségvetés óta 2,9 százalék – erről Varga Mihály pénzügyminiszter a parlament költségvetési bizottságában határozottan állította, hogy a kormány tartani kívánja, és iránytűnek nevezte. Nagy Márton az Inforádió Aréna című műsorában azonban már jóval megengedőbben nyilatkozott a magasabb hiányról.
A gazdaságfejlesztési miniszter szerint az idei 5,2 százalékos deficit után a 3 százalékos maastrichti kritériumnak való megfelelés túlságosan visszafogná a gazdaságot. A jegybank korábbi alelnöke – akinek a súlya éppen most nőtt meg a kormányban a gazdasági kabinet élére történő kinevezésével és a Nemzetgazdasági Minisztérium létrehozásával – már többször beszélt arról, hogy a költségvetés legfőbb gondja a fogyasztási típusú adók elmaradása, így az egyensúlyt leginkább a fogyasztás támogatásával és élénkítéssel lehet helyreállítani, és biztosan nem a kereslet szűkítésével.
A hitelminősítők is elfogadták a magasabb hiányt
Az már az elmúlt években is megszokott volt, hogy a gazdasági kormányzás egyszerre próbálta megtalálni a
- költségvetési kiadások faragása,
- az adósságcsökkentés és
- a növekedés közötti egyensúlyi pontot,
így 2020 óta nem is volt olyan büdzsé, amellyel sikerült volna telibe találni az eredeti deficitcélt. Ez azonban nem jelentett különösebb gondot, hiszen a hiány és a GDP-arányos államadósság is folyamatosan csökkent, még ha nem is nézett ki túl jól a költségvetés. Úgy tűnik, hogy a hitelminősítők is elfogadták mostanra a helyzetet: a Standard and Poor’s múlt pénteken úgy erősítette meg Magyarország adósosztályzatát, hogy közben 4,5 százalékos GDP-arányos deficitet és enyhén visszaemelkedő, 72,4 százalékos bruttó államadósságot vár tőlünk jövőre.
A cikk teljes terjedelemben a Világgazdaság oldalán olvasható
Fotó: Shutterstock
