A JVSZ által a közelmúltban megtartott eseményen, a Bosch Budapest Innovációs Kampuszon, több, mint 150 résztvevő előtt lezajlott esemény előadásai és panelbeszélgetései azért az innovációhoz kötődtek, mert a mai, tudásközpontú világban minden cég sikerének titka a folyamatos fejlesztés. Ennek megfelelően a rendezvény a következő három meghatározó téma köré szerveződött: az innovációs ökoszisztéma fontos szerepe – magyar és nemzetközi jógyakorlatok, sikeres magyar innovációk a nemzetközi piacokon, innovációk a fenntartható gazdaság szolgálatában. Az eseményen előadóként résztvevő 35 neves szakértő 10 előadáson és 6 panelbeszélgetésen keresztül hozta közelebb az érdeklődőkhöz az innováció rendkívül szerteágazó témáit, kihívásait és sikertörténeteit. A szervezők kiemelt figyelmet fordítottak arra, hogy az előadók és a panelbeszélgetésen résztvevők között a nagyvállalatok első számú vezetői, szakértői, a kormányzati szakpolitikusok, hivatali vezetők és az iparági szakértők mellett az innovatív fiatal vállalkozások alapítói is képviseltessék magukat, hogy az innováció minden formáját és témáját áttekinthessék.
Van amiben a legjobbak vagyunk az EU-ban
Az Innovációra magyar! köszöntőjében Fábián Ágnes, a JVSZ elnöke, a Henkel Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy a krízishelyzetekben különösen fontos az innovatív megközelítés és a gazdaság minden területén kulcskérdés az innovációk ösztönzése. Csak ez teremtheti meg a céges sikerek alapját a mai, gyorsan változó időkben. Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára, Magyarország 2030-ra kitűzött innovációs stratégiájának alapjait bemutatva kifejtette: miközben Magyarország célja az, hogy az EU tíz leginnovatívabb országa közé kerüljön, az is fontos, hogy ennek érdekében legalább egy magyar egyetem a világ száz, legalább három pedig az unió száz legjobbja közé kerüljön. Szavai szerint a k+f eredmények is azt mutatják, hogy a magyarok innovatívak: az EU-n belül a legjobb eredménynek számít, hogy 2010 óta duplájára nőtt a kutató-fejlesztők száma. Ugyanakkor hozzátette: a kitűzött célok eléréséhez elengedhetetlen, hogy a jelenlegi, 1 millió lakosra jutó 6 ezerről 9 ezerre nőjjön a magyar kutatók száma és legalább ennyire fontos, hogy az egyetemek szorosabb kapcsolatot alakítsanak ki a gazdaság szereplőivel. Amihez az is hozzájárulhat, hogy 2021-ben már 900 milliárd forint jutott az innováció támogatására, ami azt a célt is szolgálja, hogy az évtized végéig valósággá váljon az, hogy egy unikornissal szemben legalább 8-10 olyan nagyra nőtt hazai startup vállalkozás szülessen, amelynek tőkepiaci értéke legalább az egymilliárd dollárt eléri majd.
Hankó Balázs
Unikális startup ökoszisztéma
Az Al Gore, volt amerikai alelnök által idézett afrikai mondásra hivatkozott, Szászi István, a Bosch csoport magyarországi és adriai régiójának vezetője, aki azt mondta: „ha gyorsan akarsz haladni, akkor menj egyedül, ha tovább akarsz érni, akkor keress társakat”. Hozzátéve: mivel a Bosch célja, hogy a lehető leggyorsabban érjenek messzire, ehhez társakat keresnek. A nemzetközi vállalat ezért egyedülálló módon fejleszti azt az innovációs ökoszisztémát, amely az ipar, a kormányzat az egyetemek és a és startupcégek együttműködésével, a gazdaság más szereplői számára is jó példával szolgálhat. A biológiai ökoszisztéma fogalmát témának véve beszélt arról is, hogy cégük filozófiájának alapjává tették azt az elképzelést, amelynek keretében a kis és nagy cégek úgy képesek egymással egyszerre kooperálni, hogy közben versengenek is egymással, mert ennek eredményeit hasznosítva együtt sokkal többre juthatnak, mint külön-külön. A cégvezető hozzátette: miközben az egyes az innovációkkal a megoldatlan problémára keresnek megfelelő válaszokat, technológiai megoldásokat, ehhez rengeteg időt, energiát és pénzt kell invesztálnunk. „Nem minden ötlettől várunk piaci sikert, ez a fejlesztés velejáró természete” – folytatta a gondolatmenetet, kifejtve ugyanakkor, hogy meglátása szerint az úgynevezett deep-tech startupok adhatnak megoldást a jövő nagy kihívásának tartott önvezető autózás és az elektromobilitás legmeghatározóbb kérdéseire. Vagyis azok a startupok, amelynek kifejezetten azért jönnek létre, hogy a jelentős tudományos vagy mérnöki kihívásokon alapuló technológiai megoldásokat fejlesszenek ki. Ezek a folyamatok azonban hosszabb tudományos kutatást, mérnöki innovációt igényelnek, amihez a kormányzat és az ipari szereplők támogatása is elengedhetetlen.
Azonosított kitörési pontok
A Dél-Koreában megvalósult digitalizációs átállás sikerét hozta példának video üzenetében György László gazdaságstratégiai feladatokban való szakmai közreműködésért és a Tanítsunk Magyarországért program koordinációjának ellátásáért felelős kormánybiztos. Aki arról beszélt, hogy milyen innovációs stratégiával törhet ki hazánk a közepes jövedelmű országok csapdájából. Kifejtve: a Makronóm Intézet friss elemzése 43 lehetséges kitörési pontot, élvonalbeli technológiát azonosított, amelyek közül 14 lehet releváns Magyarország számára. Közülük az elemzők hat élvonalbeli technológiát találtak a legígéretesebbnek.
Csorbai Hajnalka
Új gazdasági index született
Az eseményen az is kiderült, hogy a JVSZ új konjunktúra index megalkotásával is segíti a magyar gazdaság teljesítményének mérését. Csorbai Hajnalka, a JVSZ elnökségi tagja, az Opten stratégiai igazgatója kifejtette: a szövetségnél azt tartják, hogy miközben fontos az az innováció, ami előreviszi a gazdaságot, a tisztán látás érdekében mérni is kell a gazdasági folyamatokat és az eredményeket. Így született meg az az új, negyedévente frissülő, 26 részarányszámot tartalmazó kompozit mutató, amely kizárólag a hazai vállalatok szemüvegén veszi górcső alá, hogy milyen gazdasági környezetben kell tevékenykedniük. A magyar vállalkozói kör véleményét jól tükröző index arra a JVSZ tagságára alapozva szerzi be a naprakész információkat, amely a teljes hazai gazdaság több mint 15 százalékát teszi ki.
