Magyarországnak növelni kellene a versenyképességét

Hírek Tóth Balázs
Mivel Magyarország világszinten egy kis, de jelentős mértékben nyitott gazdaság, erősen kitett a napjainkban jelentkező válságoknak. Ahhoz, hogy Magyarország egyre erősebben tudjon ellenállni a válságok előidézte negatív hatásoknak, növelni kellene az ország gazdaságának versenyképességét.Ehhez pedig az kell, hogy a kivitelre szánt termékek, az exportcélú szolgáltatások esetében a mostaninál nagyobb legyen a hozzáadott érték aránya – hangzott el az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szerdai, „Válságok hullámain” című sajtórendezvényén.

Pásztor Szabolcs, a gazdaságkutató alapítvány vezető kutatója elmondta: míg a korábbi válságokat vagy keresleti, vagy kínálati sokkok idézték elő, addig a mostani krízisben egyszerre jelentkeznek a kínálati és keresleti sokkok, ezekre annak idején a Nemzetközi Valutaalap (IMF) gyógyírként a megszorító intézkedések bevezetését ajánlotta, amelyek nemhogy javították volna az adott, bajba jutott ország helyzetét, hanem még inkább elmélyítették a válságot. Az elmúlt években a magyar gazdaságpolitika irányítói – Pásztor Szabolcs szerint nagyon helyesen – inkább a keresletösztönzésre, a vállalatok és magánszemélyek számára adókönnyítések alkalmazására helyezték a hangsúlyt. Most az lenne a kívánatos cél, ha a magyar gazdaság versenyképessége jelentősen javuljon a következő években. A mostani időszak számos válságot egyszerre hozott el, amelyek jelentősen megnehezítik az országok alkalmazkodását, a krízisekre való reagálást. Egyszerre támad az energiaválság, az élelmiszerválság, az üzleti bizalom csökkenése, a vágtató infláció.

Magyarország gazdasági nyitottságát a mostani helyzetben jól érzékelteti, hogy a hazai export plusz import együttes aránya a magyar GDP-hez képest 160 százalék, vagyis külön a magyar kivitel és a magyar behozatal hányada a magyar bruttó hazai termékhez képest 80-80 százalékot ér el. Az alapítvány kutatói arra is rávilágítottak, hogy az infláció világjelenség, egyáltalán nem hungarikum. Az is igaz, hogy a magyar infláció igen magas szinten áll. A KSH szerdán publikálta az októberi inflációs adatot: a szeptemberi 20,1 százalékról októberben 21,1 százalékra emelkedett a magyar inflációs ráta, emellett pedig az árstopok kiterjesztéséről is kormánydöntés született, melynek hatására gyengülni kezdett a forint. Pásztor Szabolcs egy érdekes összefüggésre is rávilágított. A hazai közgazdászok, korábbi jegybanki vezetők egy része azért bírálja a Magyar Nemzeti Bank mostani vezetését, hogy – indoklásuk szerint – az alapkamat emelésén kívül nem lép más eszközzel az infláció ellen, a forint védelmében. Ezzel szemben a cseh kormány a cseh devizatartalék egy részét is a korona védelmére használja fel. Pásztor Szabolcs elmondta: a magyar devizatartalék mintegy 38 milliárd eurót ér el napjainkban, Csehország devizatartaléka hozzávetőleg130-132 milliárd euróra rúg, ehhez képest a cseh kormány mintegy 30 milliárd eurót fordított a cseh korona árfolyamának védelmére, stabilizálására.

Bendarzsevszkij Anton, az alapítvány szakmai igazgatója kérdésre elmondta: nem tudni ugyan, hogy az orosz-ukrán háború hogyan alakul a jövőben, átütő háborús cselekményekre, fejleményekre nem lehet számítani. Sőt, szerinte a jövő év második felében a háborúzó felek kifáradnak, és akár fegyverszünetre is hajlandók lesznek.

 

Kép: PuzzlePix/Shutterstock

Ezek is érdekelhetnek

További anyagaink