Magyarországnak hamarosan két fővárosa lesz
A jelenleg zajló és a jövőben induló beruházásokkal Debrecen második központtá nőheti ki magát Magyarországon. A BMW-gyár építése, az EVE Power kínai akkumulátorgyártó vállalat érkezése, valamint a vasúti infrastruktúra-fejlesztések hatására a város Kelet-Európa egyik legnagyobb ipari intermodális terminálja lehet, valamint a magyar gazdasági fejlődés egyik motorja.
A külgazdasági és külügyminiszter, Szijjártó Péter a Hajdú-Bihar Vármegyei Hírportálnak szeptemberben adott interjút a debreceni fejlesztésekről. A tárcavezető elmondta, hogy terveik szerint Debrecen az ország keleti felének központja lesz. Szijjártó Péter szavaiból arra lehet következtetni, hogy egy második fővárost látnak benne, amely Budapesthez hasonlóan képes lehet a határokon túlról is munkaerőt, tudást, valamint beruházásokat vonzani az országba.
Óriási gyár települ Magyarországra – de ezúttal nem akkumulátorokról van szó
Világmulti épít gyárat Makón – erről Lázár János beszélt a helyi Rádió7-nek adott interjújában szeptember elején. A beruházó nevét az építési és közlekedési miniszter nem árulta el, de azt mondta, hogy a fejlesztésre vonatkozó szerződéseket már aláírták. A tárcavezető azért további részleteket is közölt a projektről. Például, hogy Szijjártó Péternek és Orbán Viktornak sikerült tető alá hozni a megállapodást, ezért egy nagy nemzetközi élelmiszeripari csomagolóvállalat épít gyárat Makón.
Az üzem méreteit jól mutatja, hogy ehhez Lázár minisztériumának hatmilliárd forint értékben kell víz-, illetve szennyvízhálózatot kialakítania. Ennek a közbeszerzése kiírás előtt áll. A gyár környezetvédelmi engedélyei folyamatban vannak, a külföldi beruházó pedig már arra is vállalást tett, hogy bővíteni fog Makón.
Érik a balhé, a Mol megüzente az ukránoknak és a horvátoknak: „Visszaéltek a kiszolgáltatottságunkkal”
A Mol megelégelte, hogy az ukrán és a horvát cégek az egekbe emelték a területükön keresztülhaladó csővezetékek használati díját. Ez ugyanis az egész régióban kihívás az üzemanyagpiaci szereplők számára. Ukrajna júniustól tonnánként 17, augusztustól már 21 eurót számít fel. Előtte ez 13,6 euró volt, a háború előtt pedig mindössze 9. Tehát csak a Barátság csővezetéken háromszoros drágulás ment végbe másfél év alatt.
A horvátok is vérszemet kaptak, bár itt a konkrét tarifák nem ismertek. Ezeket üzleti titokra hivatkozva nem hozták nyilvánosságra, azt viszont megerősítették, hogy a Janaf a méltányosnak tartott piaci ár négy-ötszörösét kéri az Adria-vezeték horvátországi szakaszának használatáért. Az igazi probléma azonban az, hogy a növekvő tranzitdíj egyértelműen hozzájárult az üzemanyagárak nyári hónapokban megfigyelt emelkedéséhez.
Fotó: Czinege Melinda / Hajdú-Bihari Napló
