Szijjártó Péter elmondta: Közép-Európában az energiaellátás a hosszú távú jövő szempontjából továbbra is kritikus kérdés, hiszen több bizonytalansági tényező is felmerült. Legfőképpen az, hogy Ukrajna és Oroszország között továbbra sincs tranzitszerződés a 2020-as esztendőtől – emelte ki. Ezért felmerül, hogy a közép-európai térség biztonságos gázellátása milyen módon valósul meg a következő években.
"Magyarország számára kritikus fontosságú, hogy déli irányból újabb szállítási útvonalak, újabb gázforrások váljanak elérhetővé" – húzta alá a miniszter. Mint mondta, az egyik legéletszerűbb és talán a legreálisabb forgatókönyv az, hogy Horvátország végre megépíti a az LNG fogadására alkalmas kikötőjét, és onnan Magyarországra majd gázt lehet szállítani.
Kiemelte: Magyarország érdekelt ennek a beruházásnak a sikerében, és ezért is döntött úgy a kormány, hogy vételi ajánlatot tesz a horvátoknak az LNG-kikötőt birtokló és működtető cég részvényei 25 plusz egy százalékának megvásárlására. Hozzátette: a horvát fél az ajánlat elfogadását ahhoz köti, hogy a magyar cégek foglaljanak kapacitást a terminálban. "Ez jelenleg versenyképes áron nem tehető meg, az itt kínált ár jóval magasabb a jelenleg Magyarország által elérhető gázárnál" – mutatott rá Szijjártó Péter.
A miniszter ezért javaslatot tett horvát kollégájának egy minden eddiginél szorosabb együttműködésre a két ország energiapiacai között, mégpedig úgy, hogy integrálják a magyar és a horvát gázpiacot, amelynek eredményeként Magyarország és Horvátország határán nem kellene gázszállítási tarifát fizetni, és egy nagyobb gázpiac jönne létre, nagyobb fogyasztási igénnyel.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (b2) és Tomislav Coric horvát környezetvédelmi és energetikai miniszter (j2) tárgyal Zágrábban 2019. június 19-én. Balról Ságvári Pál miniszteri biztos, nemzetközi energetikai kapcsolatok, Sztáray Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikáért felelős államtitkára (b3) és Magyar József zágrábi nagykövet (b4), jobbról Barbara Doric, az LNG Croatia igazgatója (j) és Ivo Ivanicic tanácsadó (j3). MTI/KKM/Burger Zsolt
Szijjártó Péter úgy vélte: így könnyebben tudnának tárgyalni az árról a gázkereskedő vállalatokkal, mivel egy ilyen gázpiaci integrációval egységes ár jönne létre a térségben, ami jelentős előrelépés lenne az energiaellátás biztonságának terén is.
A horvát fél nyitott a javaslatra – mondta, hozzátéve, hogy a részletek kidolgozása érdekében közös kétoldalú kormányzati munkacsoport létrehozásában állapodtak meg.
A munkacsoportnak az lesz a feladata, hogy megvitassa a magyar és horvát gázhálózatok potenciális integrációjával kapcsolatos kérdéseket, és azokat kormányzati döntésre előkészítse – fogalmazott. Kifejtette: megállapodtak abban is, hogy adott esetben közösen tárgyaljanak olyan nagy energetikai vállalatokkal, amelyek az új forrás tekintetében ellátást tudnának biztosítani az LNG-kikötő számára. Katari, algériai és amerikai vállalatok és források is szóba jöhetnek – húzta alá.
Borítókép: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (j) és Tomislav Coric horvát környezetvédelmi és energetikai miniszter kétoldalú tárgyalásuk után sajtótájékoztatót tartatnak Zágrábban 2019. június 19-én. (MTI/KKM/Burger Zsolt)
