A Balkánon erősödő migrációs nyomással kapcsolatban a politológus azt mondta: ha körbenézünk Európában, gyökeres változtatást, 2015 elejéhez képest, csak Magyarország tett. Orbán Viktor már évekkel korábban beszélt arról, hogy szükség lenne egy európai hadsereg létrehozására, vagy legalább egy európai határőrségre, amely erősen tudná védeni a külső határokat – húzta alá.
Azonban Brüsszel továbbra sem lépett, sőt, már annak a jelei is látszódnak, mintha tudatosan nem tennének semmit, és a válság elhúzódása lenne az érdekük ezeknek a politikusoknak. Ettől azt várják, hogy az idő múlásával az európai állampolgárok hozzászoknak majd a bevándorláshoz – hangsúlyozta.
Továbbra is ezrével érkeznek a bevándorlók
A politológus kiemelte: mivel Magyarország a schengeni övezet külső részét védi, rendkívül nagy felelősség tornyosul hazánkra. „Ha megnézzük a statisztikákat, akkor az látszik, hogy Magyarországra nem érkeznek bevándorlók, azért, mert a déli határ ellehetetleníti, hogy a migránsok belépjenek az unió területére” – mondta.
Azokban az országokban pedig, ahol nincs határkerítés, és a hatóságok nem léptek fel ilyen hatékonyan, ott továbbra is ezrével jönnek a bevándorlók – fűzte hozzá.
A segélyek felgyorsíthatják a migrációt az afrikai térségben
Horribilis összegeket kell folyósítania Európának a leszakadt térségekbe azért, hogy elzárja a migrációs csapokat – vélekedik egyre több brüsszeli bürokrata. Egy friss kutatás szerint azonban valószínűleg nem ez lehet a megoldás. Szakértők ugyanis úgy vélik, hogy a külföldről érkező gazdasági segélyek nem lassítják, hanem felpörgetik a leszakadt térségekben a migrációt.
Janik Szabolcs, a Migrációkutató Intézet kutatója az M1 aktuális csatornán elmondta: a leszakadt térségekben lévő embereknek a jövedelmi helyzetét annyival nem lehet javítani, hogy teljesen komfortosan, boldognak érezzék magukat abban a környezetben.
Így a jövedelmük emelésével egy lehetőséget adnak a kezükbe arra, hogy kivándoroljanak, ami egy nem szándékolt hatása is lehet a fejlesztési segélyezésnek – vélekedett.
Nem célzottan történik a segélyezés
A szakértő megjegyezte: az afrikai országok felé irányuló Európai Fejlesztési Alapban (EDF – European Development Fund) már 3,3 milliárd eurót lekötöttek, számos országban különböző projekteket támogatnak ebből. Problémához fog vezetni, ha a segélyezés nem célzottan történik, valamint nincsenek megfelelően monitorozva – hangsúlyozta.
Janik Szabolcs szerint komoly előrelépést lehetne tenni abban, hogy az uniós pénzek valóban oda jussanak, ahova szánták, azonban jelenleg a hatékonyság komolyan sérül a végrehajtás során. Az Európai Uniónak még sokat kell dolgoznia azon, hogy a feltételhez kötést, valamint az elköltés megfelelő nyomon követését biztosítani tudja – mondta.
A szakértő aláhúzta: néhány évtizeden belül Afrika lakossága két és fél milliárd fölé fog csúszni. Janik Szabolcs szerint az uniónak mindent el kell követnie annak érdekében, hogy segítse ezeket az államokat.
Ennek fontos eszköze, hogy oda viszi a tőkét, segélyt és különböző pénzeszközöket ad az afrikai országoknak, azonban az Európai Uniónak meg kell határoznia azt, milyen feltételeket kér cserébe az adott államtól – vélekedett.
Törökország tovább fogja engedni a bevándorlókat
Nem igazán körvonalazódik a megoldás arra sem, hogy az előrevetítések szerint nem csak az Afganisztánban, hanem az Irakban élő afgánok is elindultak Iránon át Törökország felé.
Törökországnak pedig egyáltalán nem érdeke, hogy ott tartsa ezeket az embereket, hanem adott esetben tovább fogja engedni őket. Itt felértékelődhet az EU-török megállapodás, hogy a határvédelmi egyezség mit bír ki – fogalmazott.
Azt látjuk, hogy akik Törökországban vannak, egyre nagyobb eséllyel tudnak átjönni, akár szárazföldön, akár tengeren – fűzte hozzá.
Borítókép: Egy katona a kaput zárja be a járőrautó behajtása után a magyar-szerb határon álló biztonsági határzáron, Kübekházánál 2017. május 27-én. MTI, Ujvári Sándor
