Továbbra sem talál magára a magyar gazdaság. A Központi Statisztikai Hivatal kedd reggeli közlése szerint Magyarország bruttó hazai terméke a nyers adatok alapján 1,5 százalékkal, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint pedig 1,3 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszaki értéket. Az előző negyedévhez képest a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint a gazdaság teljesítménye 0,2 százalékkal csökkent. Utoljára 2023 első negyedévében láttunk ilyen gyatra teljesítményt a magyar gazdaságtól.
A Világgazdaság elemzői konszenzusa éves viszonylatban 2,5 százalékos, míg negyedéves bázison 0,5 százalékos növekedést jósolt, ami enyhe lassulásra utalt az első negyedévhez képest, amikor a GDP éves alapon 1,7 százalékkal bővült, negyedéves alapon pedig 0,8 százalékkal növekedett, amivel hosszú idő után életjelet adott magáról a magyar gazdaság.
Tehát a mai adat mindenképpen negatív meglepetés, ami arra utal, hogy a belső kereslet sem képes ellensúlyozni a gyenge külső keresletet, ami hónapok óta megnehezíti a hazai gazdaság szereplők életét. Ezek után érthető okokból a növekedés helyreállása ismét elakadt.
Bár a KSH a részletes adatokat csak később teszi közzé, amiből kiderülhet, hogy pontosan mi húzta vissza a hazai a GDP-t, Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter múlt héten az Inforádiónak adott interjújában nem hagyott kétséget afelől, hogy mi lehet a probléma, ami továbbra is visszahúzza a magyar gazdaságot. „Azt vártuk az első negyedévhez képest, hogy lesz további javulás és még tovább emelkedhet a GDP a második negyedévben. Most úgy tűnik, főleg az ipar miatt, hogy ez veszélyben van” – fogalmazott a tárcavezető, aki szerint az alapprobléma az, hogy az exportdinamika jelentős visszaesést mutat, megjegyezte azt is, hogy mindenképpen meglepő, hogy ilyen gyenge a külső kereslet.
Mint korábban mi is írtunk róla, hiába kapcsolódnak be a növekedésbe az egyes nemzetgazdasági szektorok, mint a kiskereskedelem vagy az építőipar, ha közben a magyar gazdaság húzóágazatának számító járműgyártás továbbra sem talál magára. Már pedig ez a helyzet, azóta amióta Németországban kivezették az elektromos autók állami támogatását, az ipar folyamatosan bukdácsol, ami természetesen a hazai exportteljesítményben is megjelenik. Májusban szinte összeomlott a jármű-és villamosberendezések gyártása, így a villamos berendezések exportja közel harmadával, a járműexport közel ötödével esett vissza idehaza.
Ugyanakkor nemcsak a külső kereslet a belső kereslet is gyenge. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője a Világgazdaság podcestjében, a Bruttóban beszélt arról, hogy hiba lenne minden nehézséget a külső piacainkra hárítani, a belgazdaságban is legalább annyira erőtlen a kereslet, mint a felevőpiacainkon, ez pedig rányomja a bélyegét az ipar teljesítményére vagy a beruházási dinamikára.
Az elemző arra hívta fel a figyelmet, hogy beindulhat a magyar gazdaságban a fűrészfogazás.
Azaz hiába van egy viszonylag dinamikus negyedévünk, ha utána megint stagnálás, majd egy felívelő szakasz, és újra stagnálás következik, ami arra utal, hogy az alapfolyamatok még mindig nagyon gyengék.
A teljes cikk itt olvasható.
Fotó: GettyImage
