Magyar apák, Zuckerbergre figyeljetek!

Hírek
A Facebook főnöke két hónap apaszabadságra megy. És a szomszéd Pista?

Mivel érkezik a második gyerkőc, így ahogyan az elsőnél is, két hónap apasági szabadságra megy a Facebook atyaúristene.

Persze Mark Zuckerberg könnyen megteheti – sőt, a vállalatnál mindenkinek van erre lehetősége állítólag, akár négy hónapnyi ideig is -, hiszen mégis csak ő gründolta a cégecskét.  A techmogul lépése azért jelzésértékű és fontos, mert még a messzi Amerikában sem egyértelmű egy ilyen lépés a férfiak részéről. De nem a motovációhiány miatt, hanem mert nincsen egységes szabályozás, így az amerikaiak mindössze 14 százaléka élhet ezzel a lehetőséggel.

Azt ma már tényleg nem érdemes vitatni, hogy egy gyerek fejlődése kapcsán az apának milyen fontos szerepe van már egészen korai időszaktól kezdve is. Ebbe beleértjük közvetlenül a születés utáni időszakot is, viszont a hazai szabályozás olyan nagy összemelegedésre nem ad lehetőséget. Az apává váló férfiak számára a törvény öt – ikrek esetében hét – munkanapot biztosít, nos, akiknek van gyereke és mondjuk a "résztvevő apatípus"-ba tartozik, pontosan tudja, hogy ez mire elég, még a szülővé válás sokkjából való észheztéréshez is sem elégséges. Időről időre felvetődik szakmai berkekben és a témával foglalkozó csoportokban, hogy érdemes lenne megfontolni a beavatkozást e téren.

Az egyébként tényleg bőkezű és kiterjedt támogatási formákkal bíró hazai családtámogatási rendszer számos eleme elérhető a férfiak számára is, ám nagy tülekedés nem mutatkozik mondjuk a "apa-gyed" iránt (lásd a Figyelő korábbi cikkét – a szerk  ). Három évvel korábban picivel több mint kétezer férfi ment gyed-re, aminek az előítéletes és a korszellemet nem követő társadalmi (hűha, mit keresne egy férfi otthon a gyerekkel?) berögződései, illetve a gazdasági okai vannak – a férfiak keresete Magyarországon is 15-18 százalékkal magasabb mint a nőké, így anyagilag jobban megéri a családnak, ha az anya "áldozza" be a keresetét, amiből a járandóságokat kiszámolják.

De nézzük, mit mondott még erről a szakértő. Az apák gyedhajlandóságát a saját vagy a társadalmi attitűd mellett sok esetben befolyásolja a férfi munkahelye, a menedzsment hozzáállása is. A felső vezetők gondolkodása, viselkedése, értékrendje formálja a vállalati kultúrát. Az apagyed megítélésében a nemek között nincs nagy eltérés – tudta meg a Figyelő Pálfay Erzsébettől. A vállalatok családbarát auditjával foglalkozó ProLabora Kft. HR-szakértője inkább a generációk között lát különbséget.

Az idősebb korosztályhoz tartozó főnök kötődése a tradicionálisabb családszerepekhez megnehezítheti a vállalat erre való nyitottságát, miközben a fiatalabb vezetők már csak saját aktuális élethelyzetük, tapasztalataik miatt is sokkal elfogadóbbak, empatikusabbak lehetnek e téma iránt. Az ő köreikben kezd „trendivé” válni az apaság és annak tevékeny, intenzív megélése. A menedzserek helyzete a legnehezebb: a vezetői széket nehéz megszerezni, de visszaszerezni még inkább, emellett egy főnöknek személyesen is jelen kell lennie. A céges auditok során elenyésző számban találkoztak gyeden lévő, inaktív státusban lévő apákkal. Pálfay Erzsébet szerint erre jelenleg még nincs is tömeges igény, ám az innovatív munkaadók csak nyerhetnek azzal, ha úgy alakítják ki a pozíciókat, a munkafolyamatokat, s nem utolsósorban a vállalati légkört, hogy a gyedet tervező apák akadálytalanul egyengessék karrierpályájukat ebben az érzékeny életszakaszban is. A kisebb cégeknél egyszerűbbnek tűnik megoldani az apák gyedes életét, a „családiasság”, a csapatkohézió, az erős szociális kapcsolatok sok mindent elbírnak.

Borítókép: Mark Zuckerbergs official Facebook Page

Ezek is érdekelhetnek

További híreink