„– Háromba vágtad, édes, jó Lajosom?
– Háromba? Nem. Négy egyforma darabba vágtam… Talán nem jól tettem?
– De jól tetted, édes, jó Lajosom – mondta Mariska. – Te mindig tudod, mit hogyan kell csinálni.”
Így végződik Örkény remekműve, a Tóték, miután Tóth Lajos az éjszaka közepén, irdatlan méretű margóvágójával felszeletelte a rájuk telepedett őrnagyod. Nekem Tóth Lajosról egy másik Lajos, az okosnak tartott Simicska Lajos jutott eszembe, aki ugyan nem margóvágóval, de szépen szeleteli, szalámizza az ellenzéket. Nyilván a Cukibbiknak tisztítva a terepet médiabirodalmával.
A szalámizás frappáns példájával szolgált a Hír TV-n, hétvégén többször levetített Privátszféra című műsor. A produkció elődje, az ATV-s Magánszféra volt – tudják, amelyikben lement a szemöldökcsipeszes Vona Gábor portré.
Most a Hír TV-n, a műsorvezető, Péterfi Judit, Fekete-Győr Andrást, alias Fegyőrt mutatta be. A csatorna tulajdonosának megfelelő, karaktergyilkos módon.
Nem tudom, mennyi szimpatizáns támogatta az elmúlt hétvégéig a Momentumot, de hogy számuk a műsor után radikálisan lecsökkent, az tuti. Kevés embernek sikerült ennyire lejáratnia magát tévében, mint Fekete-Győrnek. Talán csak a valóságshow-k szereplőinek, akik nem fogják fel, milyen csúnyán égetik magukat, amin jót röhög a nép.
„Nem tudok hogy állni, ezért játszom a kezemmel” – vallotta be Fekete-Győr, feszengve a kamera előtt. Aztán feszengett mindvégig. Ja, kérem, más ez, mint handabandázni alkalmi színpadokon, maroknyi szimpatizáns előtt. Eleddig a momentumosok tévés szereplése kimerült a műsorok, ahová vendégként hívták őket, meghekkelésében. Úgy fest, momentán nem is telik több a Momentumtól.
Ha már felmerült a valóságshow: Fekete-Győr élete kevéssé valószerű, ő maga pedig keveset ért a való világból. Huszonnyolc esztendősen megtakarításaiból él. Hoppá! Ugye, hogy kevéssé valószerű. Nem mondom, elég komoly melója lehetett külföldön, amivel néhány év alatt annyit keresett, hogy akad mit felélnie. Mert, mondotta a Privátszférában: 16 órát dolgozik naponta a Momentumban, e mellett nem lehet dolgozni.
Fogalmam sincs, ennyire naiv-e Fekete-Győr, avagy alapos kiképzést kapott Soros egyik NGO-jától. Örkény mellett egy másik klasszikus, Bereményi Géza-Cseh Tamás: Születtem Magyarországon című dala tolult eszembe: „és elnézem az unokámat, látom, hogy gyönge alak, / hogy lesznek ezek túlélők, valami itt korcsosul, / kérdezném, hogy száz év múlva ki tud majd itt magyarul?”
Ha belegondolok, hogy ez a fickó besétálna a szerkesztőségi szobámba, rátámaszkodna az asztalomra… Na de ne tovább, hisz éppen ezt akarják. Éppen azért provokálnak, hogy végre valakitől megkapják azt a csárdás pofont, aztán vérző orral futhassanak Junker papához árulkodni, feljelenteni. Gorgie Soros bá, pedig röhögve nézné az egészet, kezét dörzsölve, miközben azt dörmögné az orra alá: pont ez volt a tervem.
Borítókép: MTI/Balogh Zoltán
