Nemzetközi aukciókon akár harminc millió dollárt is adnak a licitharcban egy ritkaság számba menő Patek Philippe karóráért, míg itthon a BÁV óraaukcióján húsz millió forintos volt a legmagasabb leütési ár – árulta el a Világgazdaságnak Szongoth Gergely, a BÁV óraszakértője.
Mi tesz egy órát luxustermékké? A nagy múltú – főként svájci – manufaktúrák által használt prémium alapanyagok, mint az arany, a platina, az acél vagy a titán. A minél összetettebb funkciókkal, azaz – szaknyelven – komplikációkkal bíró szerkezet, hiszen a hagyományos időmérésen túl egy óra kijelezheti a holdfázisokat, egy másik időzóna pontos idejét (GMT), lehet benne öröknaptár, stopper vagy percütős szerkezet, amely egy gombnyomásra zenélve üti le a pontos időt. „És persze, az mindig kérdés – mert óriási árkülönbséget eredményezhet –, hogy hány darabot gyártanak egy sorozatból: pár százat vagy több százezret, akár milliót” – hangsúlyozta a szakember.
A Forma-1 pilóta, Max Verstappen, és a Tag Heuer. Fotó: AFP
Amit ma a hírességek, sztársportolók csuklóján látunk, felsőárkategóriás órák, amelyek gyártói hirdetési felületként kezelik a teniszezők, Forma-1-es pilóták vagy golfozók karját. Hiszen a hozzájuk kötődő, nagy látogatottságú, sok nézőt vonzó sportesemények, versenyek óriási reklámértékkel bírnak. Egyebek között a TAG Heuer már az ötvenes évek óta támogatja az autó- és motorsportot, komplett szériákat, csapatokat karoltak fel, ikonikus órákat is fejlesztettek direkt ezekhez a technikai sportágakhoz, de a cég volt már motor névadója, vagy a sportág hivatalos időmérő partnere is.
Egy Richard Mille óra Rafael Nadal csuklóján. Fotó: Richard Mille
„Nem azért hord Rafael Nadal vagy Max Verstappen egy bizonyos több százezer eurós órát, mert számára fontos, hogy tudja, mennyi az idő. Hanem mert szponzortól kapja a sportcipőjét, a teniszütőjét, és az óráját is. És ha nem is viseli meccs vagy verseny közben, mert zavarná, a díjat, a kupát már abban veszi át, ahogy az autóversenyzők esetében is látjuk, hogyan kapják fel a hirdetői logókkal teli baseballsapkát, mielőtt kilépnének az eredményhirdetés helyszínére” – jellemzi a helyzetet Szongoth Gergely.
Például a Breitling a légisport eseményeit támogatja, nem véletlenül, mivel a márka már indulásakor a pilótaórák fejlesztésére specializálódott. A Longines-ről ez szintén elmondható, amit Charles Lindbergh – aki először repülte át egyedül az Atlanti-óceánt – viselt, és a navigálásban jelentős segítséget nyújtott neki. A vitorlázáshoz sem csak a stílusos öltözködés miatt kapcsolódott eredetileg a karóra, hiszen egy pontos kronométer a tájoláshoz – modern eszközök híján – anno elengedhetetlen volt. Tudjuk azt is, hogy a holdra szálláskor Neil Armstrong egy Omega karórát hordott, és amikor egy számítógépes eszközük tönkrement, nagy hasznát vették a visszaúton. A Rolex arról vált híressé, hogy olyan vízálló, nyomásbiztos tokot készített, amellyel a tengeralattjárók személyzete is merülhetett. Ezek a különleges modellek fejlődtek később tovább, és mára – amikor már viszonylag kevesen emelkednek a magasba vagy süllyednek a mélybe napi rendszerességgel – az órák utcai viseletté, a divat eszközévé, illetve státuszszimbólummá váltak.
Tiger Woods a Rolex-szel ápol jövedelmező kapcsolatot. Fotó: Rolex
„Ma a férfiak kevesebb kiegészítőt viselnek, mint akár száz évvel ezelőtt, amikor az óralánc, a kalap, a sétapálca az alapmegjelenés része volt – magyarázza a szakértő. – A karóra viszont megmaradt, és ebből – aki megteheti – többféle stílusút is tart: egy aranyat, egy bőr- és egy fémszíjasat, egy sportost, egy elegánst. A vásárlók cserélgethetik is az óráikat, adhatják-vehetik, többféle fórumon edukálhatják magukat, és kereskedhetnek. Az órakülönlegességek utáni kutatás közben egy lelkes gyűjtő szinte szakértővé képezheti ki magát.”
Ahogy egyre tudatosabbá válnak a fogyasztók, egyre jobb minőségre vágynak, méghozzá jó áron – és itt lép be a képbe a minőségi használt órák kereskedelme, amelynek jelentős hazai fóruma a BÁV által rendezett aukciók sorozata. Magyarországon nincs másik órákat aukcionáló cég, így nagy számban keresik meg őket az eladni vágyók és a vásárlók is. Mindkét félnek biztonságot nyújt, hogy itt professzionális körülmények között értékesítik az órákat, és ellenőrzik a valódiságukat. A belépő szint – ahol a fiatal vásárlók is felbukkannak – a néhány százezer forintos órák, de értékesítettek már tíz-húsz milliós értékű darabot is. Léteznek olyan órák – a Rolex vagy a Patek Philippe egyes modelljei –, amelyeknél több éves várólista van, hiszen a legnagyobb cégek hagyományával, filozófiájával szembe menne, ha túl sokat dobnának piacra a termékeikből. Akik ezek után ácsingóznak, használtan sok esetben gyorsabban hozzájuthatnak a vágyott darabhoz, például egy aukción.
Májusban ez a Rolex Daytona ‘John Player Special’ karóra is aukciós rekordot ért el Genfben, ahol 2 és fél millió dollárért kelt el. Fotó: Fabrice COFFRINI / AFP
„A felsőkategóriás órák előállítási ára (az alapanyag, a munkaerő, a szállítás, a technológia miatt) biztos, hogy csak felfelé változik, így befektetésnek sem utolsó erre költeni. Főleg, ha ritka modell kerül a birtokunkba, amit jó állapotban, a teljes dokumentációjával őrzünk meg, és rendszeresen profi körülmények között átnézetünk. Arról nem is beszélve, hogy egy karóra a nap minden percében örömet okoz a viselőjének esztétikai szempontból, de funkcionálisan is csak a segítségére lehet” – nyilatkozta a lapnak az óraszakértő.
A teljes cikket a vg.hu-ra kattintva olvashatja el.
Nyitókép: 2021-ben Abu Dhabiban Max Verstappen – mi másban, mint – az egyik luxusórájában ünnepelt. Fotó forrása: Clive Rose/Getty Images
