Guller Zoltán, az MTÜ vezérigazgatója a kampány kapcsán elmondta: nem csak a hazai bor-, és gasztroturizmust népszerűsítik az őszi rendezvénysorozattal, hanem belföldi utazásra inspirálják a családokat a szezonalitás csökkentése érdekében. A kampány része az „Át kell élned, hogy elhidd – Magyarország rád vár!” – szlogennel indított programsorozatnak, amelytől a magyar úti célok iránti érdeklődés erősödését és az utazási időtartam növekedését várja az MTÜ.
A vezérigazgató szerint visszahívó vendégszeretet nélkül nincs turizmus, az ágazat szereplőit ezért arra kérte, hogy Szent Márton-nap alkalmából minden vendégüknek egy apró gesztussal kedveskedjenek. Hozzátette, hogy az MTÜ felmérése szerint a magyaroknak fontos, hogy élmény, látványosság kapcsolódjon az utazáshoz. A belföldi szállodák foglaltsága részben az októberben indult kampány eredményeképpen is 80 százalék fölé emelkedett, így idén várhatóan ismét jó forgalommal zárul az október – tette hozzá Guller Zoltán.
Hamvas Zoltán, a Magyar Bocuse d'Or Akadémia elnöke szerint a liba ételekre fókuszáló hét az egyhónapos belföldi utazást népszerűsítő kampány kiteljesedése. A hagyományok szerint, aki Márton napon nem eszik libát, az egész évben éhezni fog – mondta. Szent Márton napján, szombaton délelőtt a libaünnep csúcspontjaként látványos flashmobot terveznek a Budai Várban, a vendégek és a séfek részvételével, ahová mindenkit szeretettel várnak. Az oda érkezőket Magyarország legjobb séfjei kínálják libás ételekkel és újborokkal.
A Márton-napi hagyomány jól bemutatja a magyar konyha és borok egyedülállóságát, sokszínűségét itthon és külföldön egyaránt – véli Krasznai Zsófia, nemzetközi borakadémikus. A mondást kiegészítve hozzátette: aki ilyenkor új bort nem iszik, az egész évben szomjazni fog. Az új bor, az adott évjárat első hírnöke éppen Márton-napra erjedt ki, gyümölcsös, friss, legjobban a szőlőre emlékeztető zamatos, még érlelés nélküli ital. Azaz: Márton-napkor foglalhatja el legjobban a helyét a gasztronómiában. Szulló Szabina séf szerint a liba sokszínű alapanyag, amit többféleképpen el lehet készíteni. Példaként említette a liba rilette, vagy a ludaskása, liba zuzapörkölt ételeket.
A Szent-Márton napra rá lehet készülni bátran, hiszen az év eleji madárinfluenza-járvány okozta kiesést követően ismét van elég liba- és kacsahús a piacon. Amelyik áruházlánc tehát időben, elegendő mennyiséget rendelt, annak az előttünk álló Márton-napi és a karácsonyi szezonban sem kell hiánytól tartania. Igaz, hogy míg egy átlagos évben 26-28 millió kacsát dolgoznak fel a hazai vállalkozások, addig idén ágazati becslések szerint ez a szám 16-18 millió körül alakulhat. A tavalyihoz képest pedig 10 százalékkal magasabb áron kerülhet a boltokba a pecsenyének való.
Szent Márton, Gallia nemzeti szentje a leírások szerint Pannóniában, Sabariában született 316-17-ben és 397-ben távozott a földi életből. Szülei pogányok voltak, atyja a császári hadsereg tribunusa volt. Tizenöt éves volt, amikor a császári parancsnak megfelelően, mint veterán apa fiát, besorozták a császári seregbe, és lovas testőrtiszt lett. Már ebben az időben kitűnt katonatársai közül egyszerűségével, tisztaságával és önfeledt felebaráti szeretetével. Hamarosan meg is keresztelkedett, s amint mód nyílt rá, elhagyta a hadsereget. Remetéskedni kezdett s megindította a gall-frank szerzetesség fejlődését, megteremtve annak központját. Aztán 371-ben, amikor a tours-i püspök meghalt, a nép, a papság és a többi püspökök mind Mártont kívánták püspöknek. A nép atyjaként szerette őt, aki úgy élt közöttük, mint a legszegényebbek, s csak segíteni és békességet teremteni akart mindenütt, gyógyítva, ördögöt űzve és halottakat támasztva fel.
Borítófotó: Ludak a Márton-napi ludasságok nevű rendezvényen a Hajdúböszörményi Tájházak udvarán 2014. november 8-án (Czeglédi Zsolt/MTI)
