Bár a Központi Statisztikai Hivatal 2015 óta nem közli a létminimumra vonatkozó adatokat, az elmúlt évek áremelkedései alapján manapság ismét jócskán a minimálbér felett lehet az az összeg, amelyből a minimális életszínvonal fenntartható Magyarországon.
A Policy Agenda legutóbb 2020-ra vonatkozóan becsülte meg a létminimum összegét, akkor ez 124 ezer forint volt, miközben a minimálbér nettója egy fő kereső esetén 107 ezer forintot tett ki. Tehát nem kell különösebb számítás ahhoz, hogy megállapítsuk: az azóta látott infláció miatt ma valahol 170 ezer forint körül lehet a létminimum, ami brutális növekedés ahhoz képest, hogy 2018-ban még 94 ezer forint volt, tehát öt év alatt megduplázódhatott.
A teljes képhez hozzátartozik, hogy a KSH azért nem közli évek óta a létminimumra vonatkozó adatsorokat, mert a statisztikusok szerint a korábban használt létminimum-mutató alkalmatlan funkciójának betöltésére. A statisztikai hivatal ehelyett a szegénység és a társadalmi kirekesztődés mérésére helyezi a hangsúlyt, az ezekre vonatkozó kutatási eredményeket évenként közzéteszi a Háztartások életszínvonala címmel.
Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke a Világgazdaságnak elmondta, hogy hosszú éveken keresztül a minimálbér nem érte el az éppen aktuális létminimumot, először 2018-ban találkozott a két összeg, ami azért volt nagy szó, mert a megelőző húsz évben erre egyszer sem került sor. Azóta persze próbálták tartani ezt a szintet, de a magas infláció jóval érzékenyebben érintette a minimálbéreseket, ugyanis az ő fogyasztói kosarukban nagyobb arányban vannak jelen az élelmiszerek és az energiaköltségek, mint egy átlagos kereső esetében.
A cikk teljes terjedelemeben a Világgazdaságban olvasható
