A felsőoktatási kancellária rendszerhez hasonló struktúra megvalósítása a célja a kormánynak az egészségügyben is. Forrásaink elmondták, azért húzódik a folyamat, mert a kórházi kancellárok, azaz állami gazdasági vezetők kinevezése rengeteg érdeksérelemmel járna. Viszont a kormány eltökélt abban, hogy a kórházak gazdálkodása felett erőteljes kontrollt gyakoroljon, hiszen évente több tízmilliárd költségvetési forintba kerül az intézmények adósságának finanszírozása.
Megtudtuk, az egészségügyi kancellária rendszer bevezetéséhez nem kell végső döntést hoznia a kormányzatnak. “Vannak ugyanis olyan lépéseink, amelyben konszenzus teremthető, és ezek végül a kancellária rendszerhez fognak vezetni” – mondta az egyik minisztériumi forrásunk.
Az elképzelések szerint a kormányzat olyan rendszerben gondolkodik, amely szerint az egyes kórházak felett egy területi egységet hoz létre, amelyik rálát az intézmények kiadásaira és bevételeire.
Már folyamatban van a pénzügyi és számviteli rendszer egységesítése, amely úgy is felfogható, hogy ez az első lépcsőfok a majdani kancellária rendszer felé vezető úton.
Tavaly nyáron az egészségügyi államtitkárság három tervezetet is a kormány elé terjesztett az ügyben. A Magyar Idők akkor azt írta, ha ezek közül bármelyikét is fogadja el a kabinet, jelentősen csökken a kórházi főigazgatók önállósága, „helyi érdekérvényesítő képessége”, remények szerint hatékonyabbá és átláthatóbbá válik a gazdálkodás, és az ágazatirányításnak is több lehetősége lesz a beavatkozásra, miután mindegyik verzióban külön irányítás alá helyezik a háttér- és a szakmai kiszolgálófunkciókat.
Az államtitkárság saját javaslatai közül a legradikálisabbat részesíti előnyben, azt, amelyik szerint megszűnik a kórházak gazdálkodási önállósága, jogilag pedig beolvadnak a tervezett kancelláriákba, „nem költségvetési szervként működő jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egység formájában”. A kancellárok hatásköre ez esetben a legszélesebb, még bizonyos szakmai kérdésekben is dönthetnek, vagyis a kórházak irányíthatósága érdemben növekedhet. A kancellárok között arányosan osztják majd el a kórházakat, nyilván lesz olyan, akihez több intézmény tartozik majd.
Az Emberi Erőforrások Minisztériumában (EMMI) nagy sikernek tartják a felsőoktatási kancellária rendszer bevezetését, amellyel átláthatóbbá vált az állami felősoktatási intézmények gazdálkodása. A kancellárok megjelenése óta a felsőoktatási intézmények adóssága harmadára, negyedére esett vissza, a készpénztartalékuk 120 milliárdra nőtt.
