A napokban jelent meg az OECD PISA-felmérésének különkiadása, mely a 15 éves tanulók iskolai teljesítményét vizsgálta. A kutatásból az derült ki, hogy Németországban a bevándorlói háttérrel rendelkező gyerekeknek gyakrabban van az a benyomása, hogy nem tartoznak ahhoz az iskolához, ahol tanulnak, kívülállónak érzik magukat. Emellett a tanulásban sem tudnak megfelelően teljesíteni, lemaradnak az olvasás, a természettudományos alapismeretek és a számolás terén. De nehezen boldogulnak a német nyelv elsajátításával is, ez pedig komoly összefüggésben van az előbbiekkel. A Figyelő Németországban dolgozó magyar informátorai korábban elmondták, hogy a német iskolákban nagy megértéssel állnak a más nyelvi környezetből érkező gyerekehez, felzárkóztató programokkal segítik őket, hogy minél előbb megtanulják a nyelvet, ez tapasztalataik szerint a kelet-európai munkavállalók gyerekeinek nem is okoz gondot.
Drámai a különbség
Hatalmas szakadék van a német szülők gyermekeinek és a migrációs háttérrel bíró szülők gyermekeinek iskolai teljesítménye között, nagyobb, mint más jól teljesítő OECD-tagállamban. Az OECD-tanulmány szerint különösen az olvasás, a természettudományos alapismeretek és a számolás terén vannak lemaradásban a migrációs hátterű tanulók Németországban.
A 15 éves első generációs migránsok korcsoportjában 54 százaléka a fiataloknak gyenge eredményeket tud felmutatni, például csak alapszinten tudnak számolni. Összehasonlításul: a nem migrációs háttérrel bíró tanulók esetében ez az arány 17 százalék, tehát csaknem 37 százalékpont a különbség. Ez nemzetközi szinten is nagyon rossz érték: az OECD-országoknál a különbség átlagosan 24 százalék.
Hasonlóan súlyos a helyzet Ausztriában, Belgiumban, Dániában, Franciaországban és Finnországban, ezekben az országokban a migrációs és nem migrációs háttérrel rendelkező gyerekek között különösen szélesre nyílik az olló.
Riasztó eredmények
Az eredmény önmagában is kétségbeejtő, de annak tükrében, hogy a migráns gyerekek száma egyre növekszik, tavaly egy kisvárosnyian születtek, komoly kihívások elé állítja a német oktatásügyet. A PISA által mért fiatalok fele volt második generációs bevándorló: azaz ők már Németországban születtek, azonban mindkét szülőjük külföldről érkezett. Ez a csoport európai viszonylatban Németországban a legnagyobb. Sokkal kisebb az első generációs bevándorlók csoportja, akik külföldön születtek és ezt követően jöttek Németországba: ők a migrációs háttérrel rendelkező tanulóknak csak a13%-át tették ki.
Azon tanulók száma, akiknek az egyik szülője külföldön született, a másik Németországban, közel egyharmadot tesz ki. Ugyanakkor összehasonlítva más országokkal ez az arány viszonylag alacsony. Ez is oka lehet, hogy Németország nemzetközi összehasonlításban viszonylag rosszul áll ebben a felmérésben, ami migráns gyerekek oktatási integrációját vizsgált
Eltérően számos más OECD-országtól a származási országok közötti különbségek alacsonyak. Ezt mutatja a nagyszámú csoportok összehasonlítása: a Törökországban született tanulók hasonló kockázati faktorral bírnak az alacsony iskolai teljesítmény tekintetében, mint a lengyel gyerekek. Az összehasonlítás egy ponton azonban megdöbbentően nagy eltérést mutatott, ugyanis a lengyel szülők Németországban született gyermekei az iskolában jobb teljesítményt mutatnak, mint a tősgyökeres német társaik.
Mi az oka a gyenge teljesítménynek?
A migrációs hátterű gyerekek különösen rosszabb teljesítményének okait a tanulmány szerzői szerint nehéz megfejteni. Adnak azért lehetséges magyarázatokat, mint a szülők alacsonyabb iskolai végzettsége és azok a gazdasági és társadalmi körülmények, amelyekben felnőnek. De az is kiderült, hogy amint kiegyenlítődnek a hátrányok, és azonos háttérrel indulnak a gyerekek, ugyan csökken a különbség a bevándorló és a Németországban született gyerekek között, de nem tűnik el. Ha figyelembe vesszük a szülők társadalmi hátterét, a migrációs hátterű tanulók között a gyengébb teljesítménnyel bírók aránya még mindig jelentősen magasabb.
A gazdasági körülmények tehát szerepet játszanak, a különbségeket azonban csak részben tudják megmagyarázni. Az USA-ban például hasonló gazdasági körülmények között élő migrációs és migrációs háttérrel nem rendelkező tanulók iskolai eredményei között statisztikailag nem releváns a különbség.
A nyelvtudás döntő
A nagy teljesítménybeli különbségre nyilván magyarázatot adhatnak a nyelvi nehézségek is. Az első generációs bevándorlók 80 százaléka – tehát jelentős arányuk – otthon nem beszél németül. Az OECD-átlag ezzel szemben 60 százalék. A második generáció esetében Németországban ez az arány 50 százalék, az OECD-átlag 40.
Az, hogy milyen nyelven beszélnek otthon, rendkívüli mértékben befolyásolja az iskolai teljesítményt, mutatott rá a tanulmány. Ha a bevándorlói hátterű gyerekek a családban németül beszélnek, csaknem az eredeti méretének a felére csökkent a teljesítménybeli különbség.
Még több figyelem a migráns gyerekekre
Tekintettel az eredményekre az OECD azt kéri, hogy az iskolák és a tanárok az eddiginél nagyobb figyelmet fordítsanak a migrációs hátterű tanulókra. Különösen fontos a nyelvi készségek nagyon korai értékelése. Célzott segítséget kell nyújtani a gyerekeknek a nehézségeik leküzdésében, például több nyelvórával, iskolán kívüli tevékenységekkel. Fontos emellett a szülők bevonása. Bár az kérdéses, hogy az iskolák és a tanárok rendelkeznek-e az ehhez szükséges képességekkel és kapacitásokkal.
