A sepsiszentgyörgyi Háromszék című újság beszámolója szerint Magyar Anna hétfőn reggel ellátogatott Gidófalvára, ahol gondot okozott egy magyar felirat, ugyanis bírósági ítélet nyomán eltávolították a Községháza feliratot. (Egy román feljelentő több bíróságon is panaszt tett, hogy Székelyföldön a polgármesteri hivatalok, önkormányzati épületek homlokzatán a Városháza vagy Községháza felirat szerepel magyar nyelven, holott a román közigazgatási nyelv nem használja a fogalmat). Majd meghallgatta a „másik felet” is, tárgyalt Sebastian Cucu prefektussal (kormánymegbízottal), utána sajtótájékoztatót tartott vendéglátóival.
Tamás Sándor elmondta, hetente többször ütköznek nyelvhasználati kérdésekbe, a román kormányzati szervek vagy központi alárendelt intézmények és a prefektus részéről. Azt tapasztaljuk, nagyon sokan most is az 1989 előtti totalitárius állam eszméjét próbálják fenntartani. Példaként említette a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma múlt heti állásfoglalását, miszerint törvényhozási hiba volt elfogadni az egészségügyi anyanyelvhasználatot elősegítő törvényt, Nemzetféltő szervezetek és politikusok is azt mondják, fölösleges a jogszabály, mely alapjaiban rengeti meg a román állam eszméjét, emelte ki a tanácselnök. Arról van szó, hogy ott, ahol a magyar nemzetiségi arány eléri a 20 százalékot, biztosítani kell az anyanyelvhasználatot az egészségügyi személyzet részéről, hogy akár egy ötéves magyar gyermek is megértethesse az orvossal, mije fáj.
Magyar Anna, aki egy angol képviselővel kezdte el a jelentéshez való anyaggyűjtést, s újabban Lelia Hunziker svájci képviselővel közösen dolgozik, elmondta, elsősorban szakértői jelentésekből dolgoznak, de nagyon jól jött a tereptapasztalat, melynek elemeit beemeli a dokumentumba. A jelentést a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának a 25 éves évfordulójára készítik, és októberben mutatják be. Ezt követően akár országokra lebontott ajánlások születhetnek az ET-ben. Magyar Anna elmondta, amikor az egyes országok saját jogrendjükbe beemelték a Chartát – mint Románia tíz éve –, megtették az első lépést a jogbiztosítás felé. Ám ezeknek a jogoknak egyéb törvényekben is tükröződniük kellene, és ha ez meg is történik, gond van az értelmezéssel, a végrehajtással.
A jelentéstevőnek magyar civil szervezetek képviselői elmondták, hogy a prefektus semmibe veszi a magyar közösség azon jogát, hogy anyanyelvét használhassa a helyi közhatóságokkal való kapcsolattartásban. Emlékeztetnek, azzal, hogy Románia tíz évvel ezelőtt jóváhagyta a Chartát, elkötelezte magát arra, hogy felügyeli, a közigazgatásban használják a kisebbségi és regionális nyelveket, az állampolgárok szóbeli vagy írásbeli kéréseiket ezeken a nyelveken nyújthassák be, és a válaszokat is ezeken a nyelveken kapják meg. Továbbá felügyeli, hogy a kisebbségi és regionális nyelveket beszélők anyanyelveken kitöltött irataikat érvényes dokumentumként nyújthassák be, a lakosság rendelkezésére bocsátja anyanyelvükön, vagy kétnyelvű változatban megszerkesztett nyomtatványokat és közigazgatási intézkedéseket, megengedi a közigazgatási hatóságoknak, hogy iratokat állíthassanak ki a kisebbségi vagy regionális nyelveken. A szervezetek felkérték az Európa Tanácsot, küldjön jelentéstevőket a térségbe, és ellenőrizzék a Románia által vállaltak betartását.