Lázár János bejelentette, milyen állami beruházások indulnak el

Hírek Hecker Flórián
Az építési és közlekedési miniszter egy sor állami beruházást nevesített. Lázár János átfogó vasúti fejlesztést hirdetett meg, de azt is közölte, hogy elkészül a következő tíz év útépítési programja – közölte a Világgazdaság.

A 2023-as év volt a magyar építőipar fekete éve – erről is beszélt az építési és közlekedési miniszter az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) podcastjének legújabb adásában, a Spakliban.

Lázár János felidézte, hogy 2022 őszén az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) mintegy 5000 milliárd forintnyi állami beruházást állított le. Ez nagyjából 300 építkezést érintett. (Később arra is felhívta a figyelmet, hogy minisztersége alatt 80 új beruházást kezdtek el 3000 milliárd forint értékben, ezek java útépítés). Mindezt most úgy kommentálta a tárcavezető, hogy a beruházási stopot „nem lehetett nem észre venni”.

A következmények között említette, hogy az építőiparban történtek elbocsájtások, nehézségek támadtak cégeknél és volt, amelyiket el is adták. „Volt baj” – jegyezte meg. Azonban 2024-ben mintha némi konszolidációt látna összefüggésben azzal, hogy az építőipari infláció 1-2 százalékra zuhant. A magánberuházások lendültek meg, azon belül is a gyárépítések. Ezek jelentik a fényt az alagút végén.

Merthogy az állam nem szállt vissza az építőiparba, pedig a megrendelések harmada hozzá kötődik. Ezért nagyon fontos lépés az otthonfelújítási program, amellyel a számítások szerint nagyjából 200 milliárd forintnyi forgalmat generálnak. Lázár János kihangsúlyozta, hogy az építésgazdaság magyarnak tekinthető, hiszen háromból két szektorban is hazai erőfölény összpontosul.

  • A kereskedelem részében 80 százalékos a magyar jelenlét,
  • a kivitelezésben már 90 százalék,
  • viszont az építőanyag 80 százalékban külföldi kézben összpontosul.

Az ágazat sokat tisztult, de el kell érni a hatékonyság javulását is. Szintet kell lépni a minőségben, hiszen az építőipari cégek feltőkésítése megtörtént. Ezeket a pénzeket vissza kell forgatni a minőségbe. Ezen a ponton fűzte hozzá, hogy a magyarországi épületegyüttesre általánosan igaz, hogy felújításra szorul a következő húsz évben.

Lázár János kitért arra is, hogy a Magyarországnak járó uniós pénzek 55 százalékát továbbra is blokkolják, ezt pedig a magyar kormány külföldi tőkével, FDI-befektetésekkel váltja ki. Csakhogy ezek esetében másképp kell építeni, mert a magánberuházók költségérzékenyebbek, mint az unió.

Ezek is érdekelhetnek

További híreink