Szeptemberben 34 százalékkal csökkent a lakáspiaci adásvételek száma az előző év azonos időszakához képest, a mérséklődés országos és általánosnak mondható – mondta Winkler Sándor, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) vezető közgazdasági elemzője a jegybank Lakáspiaci jelentésének bemutatásán.
Idén összesen 23 ezer újlakás átadása várható
Fotó: Kallus György / Világgazdaság / Kallus György
Ismertette, elsősorban vidéken nőtt a külföldi lakásvásárlók aránya: a nyugat-dunántúli régióban látszik a legnagyobb növekedés, aminek az az oka, hogy a magyarok adásvételeinek száma mérséklődött, míg a külföldi állampolgároké még nem. Szólt arról is, hogy a hitelpiacon 40 százalékkal csökkent a kihelyezés, harmadával kevesebb új szerződést kötöttek szeptemberben, mint tavaly. Ezen belül a használt lakásokra nyújtanak be kevesebb kérelmet, és az igényelt összegek is alacsonyabbak. Winkler Sándor hozzátette, a bankok a negyedik negyedévre és 2023 első negyedévére a hitelkereslet mérséklődését várják, emellett szigorítást is terveznek.
A második negyedévben az előző azonos időszakkal összevetve 28 százalékkal (!) nőttek az árak, amiben jelentős szerepe van annak, hogy egyes vidéki városok harminc százalék feletti mértékben drágultak. A harmadik negyedévben viszont – főleg az inflációval korrigálva – már egy számjegyű lehet az árak növekedésének üteme.
Elhangzott még, a lakásvásárlás elérhetőségi indexe alapján romlást lát a jegybank. A lakásárak és a hitelkamatok egyaránt emelkedtek, a bérek növekedésének aránya viszont nem követte ezt, emiatt kevesebben tudtak lakáshoz jutni. A jelentésből kiderül, egyértelműen azoknak jobbak a lehetőségeik, akik igénybe tudtak venni valamilyen otthonteremtési támogatást. Hasonló tendenciák láthatók az európai fővárosokban is, ahol a lakásárak szintén nőttek a jövedelmekhez képest.
Winkler Sándor az új építésű ingatlanok kapcsán elmondta, átmenetileg még nőhet az új lakások száma a kedvezményes lakásáfa miatt, azonban a kereslet mérséklődésére lehet számítani, ami kihat majd a kínálati oldalra. Rámutatott, negyedévről negyedévre a piacra kerülő fejlesztések száma alacsony szinten van, elmarad a 2021-es szinttől, ám a kiadott építési engedélyek száma a harmadik negyedévben 16 százalékkal nőtt.
Kedvező a helyzet ilyen téren a fővárosban, ahol több mint duplájára nőtt éves alapon az engedélyek száma, azaz van még növekedési potenciál, de ez a magas szám annak is köszönhető, hogy a bázisérték alacsony. Idén 23 ezer új lakás átadása várható – ebben fontos szerepe van az 5 százalékos lakásáfának is –, a jövő évtől azonban egyértelműen visszaesés várható.
Winkler Sándor rámutatott, idén 23 ezer új lakás átadása várható, amiben jelentős szerepe van az ötszázalékos lakásáfának is. A jövő évtől azonban egyértelműen visszaesés várható. Az már most látható, hogy a rossz energetikájú ingatlanokra csökken a kereslet, de az újlakás-piac kínálatszűkülése keresletcsökkenést is hoz magával. Amíg Budapesten és az agglomerációban, valamint a nagyvárosokban húsz százalék alatti a három legrosszabb energetikai besorolású (HH, II, JJ), azaz az energiapazarló ingatlanok aránya, addig 1700 (!) településen az ilyen házak száma meghaladja a hatvan százalékot a kiadott energetikai tanúsítványok szerint.
A jegybank az otthonteremtő, lakásfelújítási támogatások célzottá tételének megfontolását javasolja. Kérdésre válaszolva elhangzott az is, hogy a zöldhitelprogram egyelőre nem folytatódik.
