Nagy biztonsággal kijelenthető: kizárt, hogy bármilyen, a 7-es cikkely által biztosított szankció alkalmazásra kerülne Magyarországgal szemben, mivel a többlépcsős eljárás végén több tagállam sem szavazna hazánk ellen – emelte ki Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója a Figyelo.hu-nak.
A liberálisok, kommunisták és a zöldek által megfogalmazott, s az EP által elfogadott határozat a 7-es cikkely előkészítéséről sokkal inkább arról szól, hogy az Európai Parlament nagyobbnak szeretné feltüntetni csekélyebb politikai jelentőségét az Európai Tanácshoz, illetve az Európai Bizottsághoz képest.
Az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkelye sorolja fel azokat az értékeket (szabadság, alapvető emberi jogok, jogállamiság, demokrácia, kisebbségi jogok) melyek tartós megsértése esetén kezdeményezhető a 7-es cikkely szerinti eljárás lefolytatása. Kovács István hangsúlyozta: a politikai atomfegyvernek is nevezett eljárást pont azért nem vetették még be eddig, mert annak elsődleges célja inkább a politikai elrettentés, semmint egy jogilag konkrétan nem megragadható eljárás lefolytatása.
A felsorolt értékek "mérésére" ugyanis nincsenek egységes sztenderdek, azok tagállamonként változóak, ezért nehezen elképzelhető, hogy szankcióval zárulna a vizsgálat. Mivel ilyen eljárást még nem kezdeményeztek, ezért senki nem tudja pontosan megmondani, hogy milyen esetben lenne jogszerű – tette hozzá.
Kovács István akkor tartaná legitimnek a most kezdeményezett eljárást, ha például Magyarország háborút kezdett volna valamelyik szomszédjával, vagy felfüggesztette volna az alkotmányos rendet.
Az Európai Parlament mostani döntésével azért taktikázta el magát, mert hamar kiderülhet, annak nincsen semmilyen alapja Magyarországgal szemben, ugyanakkor megmutathatja az intézmény politikai súlytalanságát – emelte ki az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója.
