A svéd gazdaság is megérzi az orosz-ukrán háború negatív hatásait: az éves bázisú növekedés 5,2 százalékról 3,2-re lassult, és a tavalyi utolsó negyedévhez képest 0,4 százalékkal csökkent a teljesítmény a legfrissebb adatok szerint. Közben az infláció márciusban 6 százalékra, három évtizedes csúcsra emelkedett. A svéd fogyasztók azt várják, hogy a következő 12 hónapban 10,1 százalék lesz az infláció. A háttérben természetesen az orosz-ukrán háború „begyűrűző”, negatív hatása áll.
Mindenekelőtt az energiaárakat feltornázó helyzet, amely önmagában csak négy százalékpontos emelkedést jelentett az előző hónaphoz, vagyis februárhoz képest. Csakúgy mint az eurózónában Svédországban is nulla százalékos volt hosszú időn keresztül az irányadó kamatszint: a stockholmi jegybank, a Riskbank azonban a napokban negyed százalékponttal megemelte nullaszázalékos irányadó kamatát.
Az Európai Központi Bank eddig halogatással kezelte a gazdasági kilátások romlását, amely meg is látszott az elmúlt hetekben az euró árfolyamán, tudniillik a közös uniós pénz kurzusa ötéves mélypontokra süllyedt a dollár ellenében. Visszatérve a svéd makrogazdasági adatokra, azok pont megerősítették, hogy a háború hatásai ugyanúgy sokkot okoztak északon, mint a kontinens bármelyik pontján, vagy éppen az euróövezet egészében. Egyébként a „vikingek” a nyugat-európai országok közül viszonylag gyorsan kijöttek a koronavírus miatti gazdasági sokk hatása alól; ottani szakértők szerint köszönhetően – az egyébként számos uniós tagállamban bírált – úgynevezett svéd modellnek.
Borítókép: PuzzlePix/Shutterstock
