1.2021 zárása
Immár harmadik éve részesülök abban a megtiszteltetésben, hogy ilyenkor, az ősz elején áttekintést adhatok arról ebben a kiadványban, hogy hogyan sikerült befejezni az előző évet a magyar külkereskedelemben és milyen teljesítményt látunk az első fél évben, illetve milyen kilátásaink lehetnek az adott év – így az idén 2022 – külgazdasági tevékenységének lezárására.
1.1. A világkereskedelem és a magyar, valamint az EU-külkereskedelem helyzete, fejlődése
A világ árukereskedelme 2021-ben mintegy 21 százalékkal növekedett – ez több mint 10 százalékkal magasabb, mint a Covid-válság előtti 2019-es szám –, és Magyarországon is jelentős bővülés volt tapasztalható. Igaz, az export 13, míg az import 18 százalékkal nőtt, a magyar teljesítmény így is meghaladta az addigi csúcsszintű 2019-es eredményt (109 milliárd euró), hiszen közel 120 milliárd euró volt tavaly az árukivitel, ami az éves GDP (154 milliárd euró) 80 százalékára rúgott! Az EU termékexportja is meghaladta a saját, 2019-es árukivitelét 2,3 százalékkal, bár a világ exportjában betöltött súlya fokozatosan visszaszorul.
A szolgáltatások kereskedelmében is fellendülés volt észlelhető az elmúlt évben, hazánkban az előző évi szűk 20 milliárd eurós kiviteli teljesítmény után 2021-ben a magyar szint már elérte a 22 milliárd eurót, de ez még 19 százalékkal alatta van 2019-es csúcsértéknek. (Ehhez képest az EU szintjén még 10 százalékkal alatta voltak a 2019-es exportszintnek 2021-ben, vélhetően az idén érik utol magukat.)
1.2. A magyar és európai árukereskedelmi mérleg, a szolgáltatáskereskedelmi mérleg, valamint szerepük a GDP alakulásában 2021-ben
Mint azt a tavalyi TOP 200-as elemzésemben is jeleztem, Magyarországon hagyományosan romlik a külkereskedelmi mérleg akkor, ha nő a GDP és javul akkor, ha visszaesés van. Ezt a logikát követte a 2020-as év is, és jelentős romlás volt a mérlegben akkor, amikor 2021-ben a GDP és komponensei visszapattantak az előző esztendőhöz képest. Ebből a képletből korábban, 2012 és 2019 között valamelyest sikerült kitörni, ennek révén az áruforgalmi mérleg 10, míg a szolgáltatásmérleg 8 milliárd eurós évi rekordtöbblet fölé kúszott az évtized végére. (Ehhez jelentős cserearány-javulás és mérsékelt forintleértékelés is segített.) Azonban az áruforgalmi mérleg – követve az EU trendeket is – tavaly az év közepétől nemcsak romlott, hanem a mérlege átment negatív tartományba. Az áruforgalmi mérleg tavaly így összességében 1,6 milliárd eurós aktívumot tudott megőrizni az előző évi mintegy 5,6 milliárdnyi pluszból, de az már akkor látszott, hogy az idén minden hónapban negatív mérleg várhat ránk és az áruforgalmi egyenleg is tartósan negatív lesz. 2021-ben az áruforgalmi cserearány-mutató is romlott (3,6 százalékkal) és a forint is gyengült.
Tavaly Magyarország szolgáltatási mérlege is javult valamennyire 2020-hoz képest, 4,8 milliárd euróról 5,7 milliárdra. Elsősorban a korábban is szárnyaló turizmus és a szállítások fordultak jobban aktívumba, ezáltal némileg javítottak az eredményeken. (Az igazi áttörést ezeken a területeken 2022–23-ra várhatjuk.) Ezzel együtt is a kumulált teljes magyar külkereskedelmi mérleg tavaly még aktívumot mutatott – több mint 7,3 milliárd eurót –, ráadásul mindkét, az áruforgalmi és a szolgáltatási ágán.
A főbb árufőcsoportok és relációk szerinti bontásban lényeges változás a tavalyi visszapattanásnál sem történt. Árufőcsoportonkénti bontásban már az látszott, hogy a növekvő energiaimport-számlánkat, amely egyik évről a másikra szinte megduplázódott, az agrárkivitel nem tudja ellensúlyozni, de ebben az évben még nem öltött kezelhetetlen méretet. (A lengyeleknél ez kedvezőbben alakult, mivel az ipari nyersanyagok nélküli agrár-külkereskedelem terén tavaly már 14 milliárd eurós aktívumot értek el, amivel ellensúlyozzák az energiaimportot és kezelhető folyó fizetési egyenleget is elősegítenek vele.) A külkereskedelmi mérleg változása összességében kedvező volt, ezért 2021-ben a GDP 7,1 százalékos növekedéséhez való hozzájárulása is pozitív volt, 1,4 százalékpontot tett ki. A magyar konvergenciaprogram szerint nyilván a szolgáltatási kereskedelmi mérleg némileg javító hatása miatt.

Alvázellenőrzés a Kia szlovákiai gyárában. Az autóipar részaránya 27 százalék az exportban
Fotó: Petr Josek Snr / Reuters
1.3. A britekkel való kereskedelem 2021-ben Magyarország és az EU vonatkozásában. Így alakult a britek 2021-es külkereskedelme.
A 2021-es volt az első olyan esztendő, amikor a britek már önállóan, harmadik államként kereskedtek az EU belső piacán belül és azon kívül, ezért érdeklődéssel kísértük ezt az évet a velük folytatott áru- és szolgáltatáskereskedelem szempontjából. A első féléves nehézségek után, amelyek főleg a brit exportot érintették az EU felé, a második fél évben már magához tért a kereskedelem. Csaknem 20 százalékos magyar áruexport-növekedés és ugyanekkora importesés mellett egymilliárd eurós aktívummal zártunk, azaz hazánk szempontjából – követve az EU–brit trendet – a helyzet jól alakult, ami jót tett a magyar nettó exportnak is. Hasonlókat lehet mondani a szolgáltatások kereskedelméről is, hiszen 2021-ben 700 milliós aktívumot ért el hazánk csak a brit viszonylatban, 5 százalékkal növekvő export és majdnem ennyivel csökkenő import mellett.
1.4. Milyen volt a folyó fizetési mérleg és a külső finanszírozás teljesítménye?
A tavalyi eredmények értékelésekor azt is figyelembe kell venni, hogy a külkereskedelmi mérleg romlása – még ha az többletes is maradt – már nem tudta kiegyensúlyozni a folyó fizetési mérleg helyzetét, ahol a jövedelemmérleg, azon belül legjelentősebb tételként a profitkivonások, meglehetősen konstans számot mutatnak. 2019-től – 2009 után újra – a magyar folyó fizetési mérleg negatív értéket vett fel, tavaly közel 5 milliárd eurós szinten, ami a GDP szűk 3 százalékának felelt meg. (A régióban Csehország és Szlovákia esetén volt 2 százalék fölötti hiány, míg Lengyelország kiegyensúlyozott, a két posztjugoszláv EU-tagállam pedig aktívumot tudott hozni.) Természetesen a folyósított EU-forrásoknak is köszönhetően tavaly nagyrészt nem volt gondunk a külső finanszírozási képességgel, de ez az érték 2021-es év vége felé negatív eredményt mutatott hazánknál, nem véletlen, hogy már novemberben devizakötvény kibocsátására került sor.
2021 végén az euró 2,2 míg a dollár 10 százalékkal volt erősebb a magyar forintnál, mint egy évvel korábban, ami azt jelzi, hogy a magyar fizetőeszköz, főleg a világpiaci nyersanyagárakban meghatározó dollár esetén, sokat veszített az értékéből, de így sem sikerült megállítani a külkereskedelmi mérleg romlását. Eredménynek inkább azt lehet tekinteni, hogy később (csak az év vége felé) és viszonylag kisebb mértékben került sor a devizakötvények kibocsátására.
2.2022 első fél év
Bár éves összevetésben a magyar gazdasági növekedés (7,1 százalék) és a beruházások erősödésével (az első negyedévben 8,7, a másodikban 7,8 százalék) az első fél év remekül sikerült, azt is látni lehet, hogy az egyre jobban kibontakozó ukrajnai háborús válság és főleg az energia-, valamint élelmiszerár-krízis hazánkra is negatív hatással lesz. (A baltiaknál és a lengyeleknél a második negyedév már negatív gazdasági növekedéssel járt.) Az USA technikai recesszióba került – strukturális értelemben nem ilyen veszélyes a helyzet –, de már nemcsak a Fed, hanem az EKB is elkezdte a kamatemelési ciklusát, vagyis szigorítások indultak el a régióban, és ez többek között a magyar domináns exportpiacon, az EU-ban is lassítja az importigényt. A minket érintő globális termelési és ellátóláncokban is vannak még fennakadások.
2.1. Az európai és a magyar árukereskedelem alakulása az első fél évben
Az idei esztendő első felében az Európai Unióban – akárcsak nálunk – egy hosszú ideje ismeretlen jelenség ütötte fel fejét, a passzív árukereskedelmi egyenleg. Mindez nem egyedi nálunk, de az itthoni mértéke nyugtalanító, még akkor is, ha az első fél év alapján hasonló folyamatok vannak Európa-szerte. Az energiaimport-költségek robbanásszerű növekedése miatt ugyanis lényeges cserearányromlást szenvedtünk el, és az aszályokkal is sújtott mezőgazdaság sem tudja ezt ellensúlyozni. Az uniós árukereskedelmi mérleg pozitívból 200 milliárd eurós passzívumba fordult át. Szinte minden árufőcsoportban mérlegromlás jelentkezik, beleértve az élelmiszert, a csúcson természetesen az energiával (–290 milliárd euró). Relációs megosztásban az európai passzívumot egymaga elviszi Kína, de figyelemre méltó, hogy Oroszországnak az eddigi 24 milliárd eurós tavalyi első féléves negatív mérleg mellett az idei első hat hónapban már 90 milliárdos aktívuma van az EU felé – kizárólag az energia vagy energiahordozók eladása révén. (A szankciók miatt az EU első féléves exportja 31 százalékkal csökkent az oroszokhoz, míg az importja onnan közel 80 százalékkal nőtt).
2.2. A magyar áru-külkereskedelem és szolgáltatási kereskedelmi mérleg, és ezek szerepe a GDP-ben az első fél évben
A magyar külkereskedelem az idei első fél évben, a háború kitörése után is, folytatta a növekedését. Az első hat hónapban a hazai árukivitel 17, míg a behozatal 28 százalékkal nőtt – a világpiaci árrobbanások miatt ez szinte természetes –, a mérleg azonban az első fél évben masszívan negatívba (–2,18 milliárd euró) fordult, elsősorban az import-energiahordozók drágulása miatt. (Nem véletlenül pörgette fel a kormány a hazai energiahordozók és fűtőanyagok felhasználását célzó programját, hiszen ez, ha nem is költségkímélő, de importkiváltó lehet.) Az energiakereskedelmi mérlegünkben már fél évkor több mint 3 milliárd euróval romlott a számsor – összességében 5 milliárddal rosszabb, mint a tavalyi első fél év –, de a szintén energiaigényes feldolgozott termékeknél sem javult a helyzet. Az utóbbi idők világpiaci élelmiszerár-robbanása (a számunkra meghatározó eurózónában 10 százalék körüli az élelmiszerár növekedése) viszont eddig nem segített az aszálytól is sújtott magyar agráriumnak, így az aktívum szintje továbbra is stagnál.
A hazai szolgáltatáskereskedelem jelentős növekedéssel 2,1 milliárd eurós aktívumot hozott a második negyedévben, ami az első fél évre már 3,5 milliárdos kumulált aktívumot jelentett. Mindez jelentős kiviteli és behozatali növekedés mellett – amelyek értékei elérték a 2019-es esztendeit – alig maradt el félmilliárd euróval a többletet illetően a 2019-es csúcsévtől. Ez azt is jelenti, hogy bőven ellensúlyozta az áruforgalom eddigi idei veszteségeit. A szolgáltatások főcsoportjait illetően a mindig konstans üzleti szolgáltatások külkereskedelme és aktívuma mellett a szállítás hozott valamivel nagyobb nettó exportot, mint a 2019-es csúcsév, míg a turizmus az egyenleget illetően az első fél év alapján egymilliárd eurós lemaradásban van a válságok előtti utolsó esztendőtől. A partnereket tekintve továbbra is abszolút domináns maradt a kivitelünkben és az importunkban az EU, és azon belül Németország, mögötte a korábbiakhoz hasonlóan az USA és Nagy-Britannia mellett Ausztria emelkedik ki. Tavaly óta importoldalon Olaszország, míg exportoldalon Lengyelország felé dupláztuk meg a teljesítményünket, és ez egyértelműen a turizmusnak tudható be, vagyis az előző évekhez képest az idén eddig nagy számban mentünk az olaszokhoz és fogadtuk a lengyeleket. Mivel a második fél évben kiemelkedő lesz a harmadik negyedév szerepe az erősen változó és számunkra fontos szolgáltatáskereskedelmi (turizmus és szállítás) területeken, ezért csak később látjuk az idei lehetséges képet. Bár az már most megállapítható, hogy ebben a külkereskedelmi szakágban jó évet fogunk zárni, függetlenül a háborús hatásoktól és a kínai járványhelyzet kezelésétől. Az továbbra is megállapítható, hogy a két angolszász nagyhatalom – a brexit és az amerikai gazdasági stagnálás ellenére – kiemelkedő szerepet tölt be továbbra is szolgáltatásaink kereskedelmében.
2.3. A britekkel, valamint az oroszokkal és a ukránokkal megvalósított kereskedelem alakulása
Az első fél évben nemcsak az áru- vagy szolgáltatási főcsoportok szerinti fejlődést érdemes megnézni, hanem a fontosabb relációs kihívásokat is. Az EU-nak a britek fontos partnerei maradtak, de nekünk is sikerült a második önálló – az uniós belső piacon kívüli – brit évben megőrizni a szigetország partnerszerepét, hiszen az áruforgalomban Magyarország több mint 10 százalékkal növelte a brit exportját, az importot pedig 20 százalékkal, ami azt jelenti, hogy közelítünk ahhoz az értékhez, amit a britek EU-tagként képviseltek, csaknem 1,5 milliárd eurós magyar aktívummal. (A britek az öt legfontosabb szolgáltatáskereskedelmi partnereink között vannak.) Az energiahordozó-importot adó országokkal, így Oroszországgal és Ukrajnával viszont szélsőségesen változott a mérlegünk, több mint duplájára nőtt tőlük a behozatal értéke (hasonló okokból Szlovákiával is megugrott az import). Az Oroszországba irányuló exportunk – főleg a szankciók következtében – viszont az EU-énál is jobban, 40 százalékkal zsugorodott. Nem biztató a helyzet az év hátralévő szakaszára sem, mivel az aszály és az exportárualapunk hiánya miatt nem igazán lehet lényeges magyar élelmiszeripari exportemelkedéssel kalkulálni a globális árnövekedések ellenére sem, vagyis az első féléves általános mérleghiányunk a második fél évben nőni fog. A relációs árukereskedelmi mérlegünket illetően az EU továbbra is domináns marad, főleg az exportunk esetén haladta meg a 77 százalékot, míg az importunk az európai energiahordozók és az ázsiai behozatalunk megugrása miatt már csak 70 százalékban ered az EU-ból – bár a jelenlegi turbulens világgazdasági helyzet mérséklődésével ez enyhülni fog. Az EU-n belüli külkereskedelmi hangsúlyeltolódás – főleg az import miatt – az úgynevezett új tagok (regionális rendszerváltók) irányába lassan halad, de ez érzékelhető a szolgáltatások területén is, ahol Románia és Lengyelország szerepe is lassan nő. Ami a kereskedelmi mérlegeinket illetően biztató, az a szolgáltatások kereskedelmi mérlege, hiszen már az első negyedévben reményteli fordulatok álltak be a tavalyi évhez képest, és ha jó a turizmus, valamint a szállítás idei (főleg a nyári) külkereskedelmi teljesítménye – ha nem is éri el a 2019-es évet –, akkor sokat javulhat a kereskedelmi mérleg, ami ellensúlyozza az árumérleg várható veszteségét.

Az építőanyag-árak növekedésének megállítására a kormány az export hazai mérséklésében látja a megoldást. A képen Varga Ádám, az építőanyag-kereskedés munkatársa
Fotó: Szendi Péter / Vas Népe / Szendi Péter
2.4. Az első féléves folyó fizetési mérleg, valamint a külső finanszírozás helyzete
A 2022-es első féléves folyó fizetési mérleg – főleg a lefelé mozgó áruforgalmi mérleg miatt – nálunk GDP-arányosan nagyobb hiányt mutat majd, mint a tavalyi. Szerintem legalább 9 milliárd eurósra emelkedik ez a szám, vagyis elérheti a GDP 7 százalékát – a tavalyi 3 után. (Augusztusban a S&P 10 százalék körüli hiányt jósolt az idei évre, ami legalább 16 milliárd euró lenne.) Az előzetes becslések és kereskedelmi számok alapján hozzánk hasonlóan a szlovákoknak és a románoknak lesz lényeges hiányuk ebben a műfajban, míg a többi rendszerváltó ország mérsékeltebb, de negatív mérleget hozhat – kivéve a turizmusra erősen támaszkodó délszláv tagállamokat.
Mivel a befolyó FDI-állomány évek óta stagnál, és az EU-finanszírozás egy része is kérdéses – az év végéig biztosan –, ezért az idén a külső finanszírozási igény megnő, amit csak devizakötvények kibocsátása vagy projektekhez (Budapest–Belgrád-vasút, Fudan, Paks 2) köthető államközi hitelek részleges lehívása révén lehet ellensúlyozni. Ez a helyzet a nagyon magas magyar infláció miatt sem jó, hiszen a devizahitel azonnal megemeli a nemzeti fizetőeszköz alapján számolt adósságrátánkat a forint leértékelődése miatt, és ezt a nagyon magas kamat sem segíti, hiszen az emeli a törlesztések költségét.
Ugyanakkor reményteli lehet az, hogy az idén a válságok – ukrán, élelmiszer, energia – elérik a csúcspontjukat, és indul egy enyhülési szakasz, amellyel hazánk tud élni a külgazdaság-politikájában, és ez segíti a külső gazdasági teljesítményünk mérlegének javulását. Ehhez az idei két számjegyű forintgyengülés megállítása is szükséges lehet.
Az idei esztendő első felében az áruforgalmunk cserearányai 6,5 százalékkal romlottak, és elsősorban a fent említett élelmiszer és energiahordozók viszonylata miatt volt ez fájdalmas. A forint a fél év során átlagosan sokat gyengült, az euróhoz képest már 4,8 százalékkal, a dollárhoz viszonyítva – és ez a fájdalmasabb a magas dollár-importfizetési hányad miatt – pedig 16 százalékkal. (Az EKB később indított kamatemelési ciklusa miatt ez a rés zárulni fog az év végéig.)
A GDP 2022-es növekedéséhez való nettó export-hozzájárulás most nehezen jósolható. Az első fél évben a magyar gazdaság 7,1 százalékkal növekedett, ami a tavalyi egész éves visszapattanásnak felel meg, de a második fél évben már jelentős lassulás várható. Ezért valószínűbbnek látom azt, hogy inkább semleges módon vagy enyhe negatív értékkel járul majd hozzá a gazdasági növekedéshez a magyar nettó külkereskedelmi mérleg változása.
Becsey Zsolt egyetemi docens
Károli Református Egyetem