Kulcsfontosságú kamatdöntés előtt áll a forint

Hírek Figyelo.hu
A jegybank kamatdöntése kulcsfontosságú, hiszen ha nem emelik legalább a beárazott egy százalékra az alapkamatot és az egyhetes betéti kamatot, akkor a forint tovább gyengülhet, csökkentve a jövő évi és a 2022-es inflációs célok elérésének esélyét – vélik az OTP elemzői.

Rég nem látott figyelem övezi majd a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kamat­meghatározó ülését – írja a VG.hu. Kiemelték, már jó ideje tudjuk, hogy az idei év gyors helyreállást és – jó esetben csak átmenetileg – a jegybanki célsáv feletti inflációt hoz. Egy hónapja még az volt a piaci vélemény, hogy legkorábban a szeptemberi inflációs riporttal változhat a monetáris politika, és 2021 végéig legfeljebb 1, a jövő év végéig pedig 1,5 százalékig emelkedhet a 0,75 százalékos effektív kamatszint. Az MNB azonban egy hónapja bejelentette, hogy

az emelkedő inflációs kockázatok miatt júniusban új korszak kezdődik a hazai monetáris politikában,

és a júniusi Inflációs jelentés függvényében elindulhat egy többlépéses kamatemelési ciklus, rögtön egy konkrét lépéssel, illetve a rendkívüli eszköztár elemeinek fokozatos kivezetésével.

A hozamgörbébe beárazódott, hogy a pénzpiaci kamatszint a jelenlegi 75 bázispontról negyedévente 25 bázisponttal emelkedik 2022 márciusáig,

és 2022 második felében egy további emeléssel eléri a 2 százalékot. Új lendületet kapott a forint is, az euróval szembeni jegyzés egészen 345-ig erősödött, és mindenki azt találgatta, vajon milyen árfolyamszint lehet megfelelő ahhoz, hogy a jövő évi várható inflációt a jegybank kellő biztonsággal visszatolja a 3 százalék plusz-mínusz 1 százalékos célsávba.

A jegybank kommunikációját azonban megingatta a monetáris tanács külsős tagjának, Pleschinger Gyulának a múlt hétfői Bloomberg-interjúja, amely szerint kivezethetik az egyhetes betétet. A forint gyengülni kezdett, hiszen egyhetes betét nélkül nem emelkedne, hanem csökkenne az effektív kamatszint, mégpedig a jelenlegi 0,75 százalékról az overnight betéti kamat szintjére.

Bár a tanácstag később úgy helyesbítette a nyilatkozatát, hogy nem az egyhetes betét, hanem az alapkamat és az egyhetes betét kamata közötti különbség szűnhet meg,

a bizalom nem állt helyre. Sőt, a forintot tovább gyengítette a héten a Fed vártnál szigorúbb hangvétele, és az árfolyam lényegében visszagyengült oda, ahol Virág Barnabás néhány héttel korábbi nyilatkozata előtt tartózkodott.

A tét jókora, hiszen ha a jegybank nem emeli legalább a beárazott 1 százalékra az alapkamatot és az egyhetes betéti kamatot, akkor az árfolyam tovább gyengülhet, csökkentve a jövő évi és a 2022-es inflációs célok elérésének esélyét, ami az idei évben már amúgy sem igen sikerülhet – mondta Tardos Gergely, az OTP elemzési központjának vezetője.

Hétfő reggel közölte a jegybank az első negyedéves fizetésimérleg-adatokat.

Az idei első negyedévben a nettó finanszírozási képesség szezonálisan tisztítottan 1,1 milliárd eurós többletet halmozott fel, a bruttó hazai termék (GDP) 3,2 százaléka – derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) közleményéből. A finanszírozási képesség kiigazítás nélkül 1 milliárd euró volt. A folyó fizetési mérleg többlete 541 millió euró volt, a tőkemérleg szufficitje 508 millió eurót tett ki.

Az euróövezetre vonatkozóan a szerdán megjelenő üzleti és fogyasztói bizalmi indexek a legfontosabbak. Az eurózónában a feldolgozóipari beszerzésimenedzser-index (BMI) növekedése májusban megállt, bár a 62,8 pontos érték így is a történelmi csúcs közelében van.

A javulás megtorpanása azt tükrözi, hogy a globális ellátási láncok problémái – elsősorban a csiphiány és a szállítási fennakadások miatt – kedvezőtlenül érintik a feldolgozóipart.

A szolgáltató szektor beszerzésimenedzser-indexe az előző hónapban mért 50,1-ről 55,1 pontra ugrott, mivel múlt hónapban elkezdődött az újranyitás. Ez a fogyasztói bizalom javulásában is megmutatkozott: a mutató mínusz 9,7 pontról mínusz 4,6-re ugrott.

Az Egyesült Államokban is kiemelt figyelem övezheti a szerdán megjelenő beszerzésimenedzser-indexeket. Európához hasonlóan a szolgáltató szektor BMI-je itt is számottevően, 70,1-re nőtt májusban. Az eurózónával ellentétben azonban a feldolgozóipari BMI (61,5 pont) itt valamelyest javult – tette hozzá Kovács Mihály András, az OTP makrogazdasági elemzője.

(Borítókép: Világgazdaság / Vémi Zoltán)

Ezek is érdekelhetnek

További híreink