Kritikus helyzetben a hazai építőipar

Hírek vg.hu
Az építőipar rendelésállománya 30 százalékkal kisebb a múlt év közepéhez viszonyítva, a 2023-ban kötött új szerződések volumene pedig 37 százalékkal marad el a 2022 első felében kötött szerződésektől.

A szakma várakozásai szerint számos építési vállalkozás, tervező- és mérnökiroda az erősödő verseny mellett sem jut majd elegendő munkához az év hátralevő részében. Ahhoz, hogy az építési vállalkozások a piacon tudjanak maradni, többségüknél radikális költségcsökkentésre van szükség, ami létszámleépítéseket hozhat magával – közölte az ÉVOSZ (Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége). A Világgazdaság cikkéből kiderült: az ágazat szereplői a szakmunkásokat és a mérnököket azonban mindenképp szeretnék megtartani, amihez megbízásokra, munkalehetőségre van szükség.

Az állami megrendelések ismert, mintegy 3000 milliárd forintos nagyságrendű visszafogása, a lakásépítés és -felújítás 25 százalékos csökkenése, valamint a külföldi befektetők importanyag-, unión kívüli munkaerő- és kivitelezőikapacitás-használata együttesen hozta kritikus helyzetbe a hazai építésgazdasági értéklánc szereplőit – figyelmeztet Koji László, az ÉVOSZ elnöke.

Az építési beruházások ilyen nagy mértékű ciklikusságára az utóbbi tíz évben nem volt példa.

Mint az elnök jelezte, az állami és önkormányzati források építési-beruházási célú felhasználásánál az ÉVOSZ az egyenletes költekezést szorgalmazza. Szükséges a kormányzati építési-beruházási közbeszerzések folyamatos előkészítése, felgyorsítása, az ajánlatkérések további meghirdetése és a projektmegvalósítások vállalkozásba adása. Határozottan érvényesülnie kellene a kormányzat építési piaci keresletkiegyenlítő szerepének.

Koji László szerint az állami építési beruházások kerettörvényének mielőbbi elfogadása szükséges ahhoz, hogy tovább lehessen lépni a tízéves állami beruházási program meghatározásában.

A legnagyobb megrendelő keresletének ismerete tenné kiszámíthatóbbá a piaci szereplők lehetőségeit.

Jelenleg nem látszanak az európai gazdasági térség élénkítését szolgáló uniós gazdaságfejlesztési programokból Magyarországot érintő beruházások. További energiahálózatok fejlesztését és összekapcsolását, a nagy távolságú közlekedési rendszerek modernizálását, a regionális vízgazdálkodást és a termelési rendszerek kialakításához, összekapcsolásához szükséges építési-beruházási feladatokat szorgalmazza a szakmai szövetség.

A lakásépítés és -felújítás az állami ösztönzők és a lakosság részére elfogadható banki finanszírozás nélkül tovább szűkül. Az építőiparosok a lakossági kapcsolataikból merített tapasztalataik alapján jelzik, hogy a lakásépítők a CSOK aktualizálására, valamint az energiamegtakarítást eredményező felújítási támogatásokra várnak – derül ki az ÉVOSZ véleményösszegzéséből.

Az ÉVOSZ jelzi, hogy az Európai Unión kívüli befektetők létesítményeinél a hazai termékgyártók, tervezők és kivitelezők egyre kevésbé kapnak esélyt a közreműködésre. „Verseny nélkül jelennek meg unión kívüli termékek, munkaerő és kivitelezői kapacitás a magyar állam által kedvezményezett befektetők holdudvarában.”

Ráadásul az uniós és magyar jogszabályok betartásának ellenőrzése is elmarad, amin mindenképpen változtatni szükséges.

Az építési vállalkozóknak mindent meg kell tenniük, ami a hatékonyság javulását eredményezi. Ezek közül kiemelt jelentősége van a felnőttképzésnek, továbbképzésnek. A munkaadók által indított, kezdeményezett képzési programoknak megtartó szerepük van a foglalkoztatottak köreiben – fűzte hozzá az ÉVOSZ elnöke.

Borítókép: Magyar Nemzet/Havran Zoltán

Ezek is érdekelhetnek

További híreink