A Komondor jelenleg elsősorban élvonalbeli kutatásokhoz végez szupergyors számításokat. Egyebek között dolgozik a szegedi ELI-AILP projektjeiben, így például a Nobel-díjas Krausz Ferenc által megalapított attoszekundumos fizika területén folyó kutatásokhoz szükséges számításokat is a debreceni HPC végzi. Spaller Endre portálunknak nyilatkozva rámutatott, a Komondor a másik friss magyar Nobel-díjas, vagyis Karikó Katalin kutatási területén is érintett, ugyanis a biokémiai kutatások, illetve a gyógyszer- és vakcinafejlesztés is megkívánja azt a teljesítményt, amire Magyarország jelenlegi leggyorsabb szuperszámítógépe képes.
Az elnök szerint szerencsés lenne, ha a jelenleg ötven százalékos kapacitás-kihasználtsággal működő HPC képességeit más szektorok megjelenése által még inkább kamatoztathatnák.
Úgy tájékoztatott, erre minden esély megvan: eddig 68 kkv jelezte, hogy igénybe venné a Komondor szolgáltatásait, 15 cég – köztük egy nagyvállalat – pedig már meg is állapodott erről a működtetővel.
Spaller Endre elmondta, a kapacitás-kihasználtság növekedésével a keletkező hulladékhő mennyisége, és ezzel a Debreceni Uszoda rendelkezésére bocsátható fűtési teljesítmény is növekszik. Mivel a medencék vizét egész évben fűteni kell, egy uszodának kulcskérdés, mennyibe kerül a hőenergia.
Az első év a pilot projekt ideje, vagyis a Komondor felmelegedett hűtővizéért még nem kell fizetni, 2025-től viszont a működési költségek részét képezi majd. Ez a díj azonban minden valószínűség szerint alatta marad majd a város hőszolgáltatójának jelenleg fizetendő hődíjnak, ami éves szinten 160 millió forint. És arra is van kilátás, hogy egyre nagyobb arányban váltsa ki a jelenlegi távhőszolgálatást, ugyanis a Komondor egyre növekvő kapacitás-kihasználtsága növekvő hűtővíz szükségletet eredményez, a felmelegedett hűtővizet pedig a létesítmény hasznosítja, akár az év 365 napján.
A fűtés költséghatékonysága kulcskérdés Fotó: Derencsényi István
Becsky András, a Debreceni Sportcentrum Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezetője a Sportuszodáról elmondta, ez Debrecen leginkább kihasznált sportlétesítménye, ami amellett, hogy több ezer úszni vágyó debrecenit fogad évről évre, nemzetközi sportversenyeknek, számos klub edzéseinek és természetesen az iskolai úszásoktatásnak is otthont ad.
– Az uszodát jelenleg távhővel fűtjük – ennek költségei most jelentősen megemelkedtek, ezért a további költséghatékony üzemeltetés érdekében a hőellátását áttervezték. Ez azt jelenti, hogy az uszoda ezentúl több, egymástól független fűtési módot alkalmazhat. A rendszer képes talajszondás hőszivattyú- és hulladékenergiára – HPC és termálvíz hulladékhőre – épülő megoldást is alkalmazni, úgy, hogy ezek a rendszerek egymástól függetlenül is működhetnek, miközben szükség esetére a távhős megoldás is megmarad, és bármikor elérhető az uszoda számára.
Az átépítés révén „kerül képbe” a Komondor hulladékhője is. Ennek egy 380 méter hosszú, 70-100 cm mélyen lévő hőszigetelt csővezetéket kell kiépíteni, ami a HPC használata során keletkező, 41 Celsius fokos melegvizet eljuttatja a Sportuszodába. A közbeszerzés már lezárult, a munkálatok harminc nap múlva elkezdődnek, és mintegy 120 napot vesznek majd igénybe, a tervek szerint jövő év február-márciusában már elérhető lehet az alternatív fűtési megoldás.
Bács Zoltán, az egyetem kancellárja ennek kapcsán emlékeztetett, az egyetem Kassai úti Campusán helyet kapó Szuperszámítógép Központ tervezése és kivitelezése során a most megvalósítandó melegvíz-átadás lehetősége szempont volt, így a projekt kivitelezéséhez az épületben nincs szükség komolyabb építészeti beavatkozásra.
Papp László, Debrecen polgármestere a fejlődés motorjaként értékelte a magas hozzáadott értékkel bíró fejlesztéseket, amelyek Debrecenben részben a város gazdasági életéhez, a gazdasági szereplőkhöz, részben pedig a Debreceni Egyetemhez kapcsolódnak. Rávilágított, hogy az elmúlt időszakban számos tényező – a koronavírus-járvány, a szomszédunkban zajló háború, energiaválság – nehezítette a mindennapokat, így mérföldkőnek tekinthető, hogy a Sportuszoda fűtését biztosító távhőt ki lehet váltani a szuperszámítógép által termelt energiával.
Borítókép: a debreceni uszoda medencéje. Fotó: Derencsényi István
