Már a pandémiát megelőzően is fontos toborzási eszköz volt az irodák külcsíne és belső kialakítása. A világjárvány következtében azonban új időszámítás vette kezdetét az irodai munkavégzésben: a távmunka kényszerű elterjedésével a helyszín sokat vesztett eredeti funkcióiból, miközben felerősödött a szocializációs és a csapatmunkában betöltött szerepe – hangzott el a Magyar Szolgáltatóipari és Outsourcing Szövetség (HOA) októberi üzleti reggelijén.
A Környezettudatos Építés Nemzetközi Egyesülete (World Green Building Council, WGBC) szerint
az irodák kialakítása minden eddiginél meghatározóbbá vált a munkahelyi hatékonyságban:
a jobb levegőminőség megduplázhatja a kognitív eredményeket, a zavaró zajok akár 66 százalékkal vethetik vissza a teljesítményt, a változatos, sokszínű terek viszont 28 százalékkal mérsékelhetik a fluktuációt. A külső megjelenés felértékelődését jól mutatja, hogy a WGBC adatai szerint az álláskeresők 41 százaléka az iroda kialakítása alapján dönt egy állásajánlatról. Ez annak fényében nem is meglepő, hogy a home office eléggé elkényeztetett minket: az irodáktól már legalább olyan, de inkább jobb körülményeket várunk el, mint amilyeneket saját otthonunk biztosít a munkavégzéshez
„Májusban publikált felmérésünk alapján globálisan a munkavállalók 78 százaléka jelezte, hogy szeretne részben vagy teljesen visszatérni az irodába, míg Magyarországon 80 százalék volt ez az arány”
– mondta Polgár Petra, a Randstad Hungary operációs vezetője. A 34 országot lefedő Randstad Workmonitor eredményei szerint inkább a férfiaknak hiányzik az iroda, a nőknél jobban preferált az otthonról történő munkavégzés. Hozzátette: ma a jelöltek körében szerzett mindennapi tapasztalatok azt mutatják, jóval kisebb a visszatérési vágy a munkavállalók körében, inkább a hibrid megoldásokat preferálják.
Fotó: Getty Images
„Azáltal, hogy minden korábbinál jobban felértékelődtek a munkakörülmények, teljesen világossá vált, hogy az emberek csak akkor térnek vissza szívesen az irodákba, ha azokban az igényeikhez alkalmazkodó közeg várja őket” – közölte Agócs Balázs, a Jones Lang LaSalle Kft. workplace stratégiákért felelős igazgatója.
A munkavállalói élmény, a wellbeing elsőszámú prioritássá és alapelvvé vált, az iroda pedig elvesztette a munkavégzés alapvető helye funkciót:
egy vágyott célállomássá alakult, ahova szeretnek bemenni, ahol szeretnek időt tölteni és együttműködni a dolgozók. Az igények markáns változására nagyon gyorsan kell reagálniuk és lépniük a munkaadóknak: Agócs Balázs szerint már nem elég az irodát átalakítani, kulturális változásokra, jobb kommunikációra, valamint célirányos edukációra is szükség van. Az új workplace stratégia megalkotásába a munkavállalókat is be kell vonni. Hozzátette azt is: mivel az igények gyorsan változnak, gyakoribbak lehetnek az irodaváltások, amire a bérbeadói oldalnak is fel kell készülnie.
„A vállalatok kicsit magukra hagyva, eltérő módokon próbálnak válaszokat adni és kitalálni, hogy mit kellene tenniük ebben a helyzetben, miközben sokszor a jogi keretek sem feltétlenül adnak kapaszkodót” – jelentette ki Slomska Mónika, a HOA elnöke. Bozsonyik Hédi, a Szecskay Ügyvédi Iroda munkajogi csapatának vezetője egyetértett abban, hogy a hazai munkaügyi jogszabályok a felekre bízzák a rugalmas munkavégzés kereteinek kialakítását. „Épp ezért fontos, hogy legyen megállapodás az otthoni munkáról a munkaadó és a munkavállaló között, ennek hiányában ugyanis nem biztosítható a piacon egyre inkább elvárt rugalmas munkaidő” – szögezte le az ügyvéd.
(Borítókép: Shutterstock)
