A Makronóm Intézettel együttműködve a hazai gazdaságfejlesztés szükségleteit prioritásként kezelő, multilaterális szemléletű közgazdászok képzésére vállalkozik a Debreceni Egyetem. Az Intézet kihelyezett tanszék keretében fog együtt dolgozni a cívis városban székelő univerzitással. A képzés mellett kutatási és publikációs kooperációkat is terveznek.
A szándékai szerint patrióta, pragmatikus és multilaterális elemeket szintetizáló, a gazdaságfejlesztést prioritásként kezelő közgazdasági iskola alapjait a Makronóm Intézet Budapesten rakta le, most pedig, a cívis városban székelő egyetemmel közösen kívánják a rendszert tovább fejleszteni, illetve a képzésben meghonosítani. A helyszínválasztás nem véletlen, hiszen Debrecent dinamikus fejlődése okán egyre inkább második fővárosként emlegeti a közbeszéd, ám a Makronóm – Papp Zita ügyvezető közlése szerint – további helyszíneken is keresi az együttműködés lehetőségeit.
A patriotizmus önmagában nem elég
Szilvássy Zoltán rektor az egyetem törekvései kapcsán úgy fogalmazott: „A partnerség révén és a kihelyezett tanszék létrehozásával egyetemünk multilaterális gazdaságteremtő szemlélettel igyekszik csatlakozni a globalizált világ gazdasági modelljeihez, ezzel segítve hazánk gazdasági stratégiájának fejlesztését.”
A kihelyezett tanszék vezetésre György László kormánybiztost kérték fel, aki a Debrecent és környékét szolgáló, döntéseiket patrióta, pragmatikus és meritokratikus szemlélet mentén hozó közgazdászok kinevelését nevezte az együttműködés egyik konkrét céljának. Emellett olyan kutatások végzését is szükségesnek ítélte, amelyeket ezen értékek mentén a szakpolitika, a mindenkori kormány be tud építeni a döntéseibe. Hangsúlyozta, patrióta gazdaságpolitika nélkül egyetlen ország sem lett sikeres, a patriotizmus azonban önmagában kevés, az új szakembereknek érteniük kell a világ kontextusait, képesnek kell lenniük a különböző behatások közötti egyensúlyteremtésre, vagyis pragmatikusnak is kell lenniük. Végezetül a meritokratikusnak is kell lenniük, tehát arra is szükség van, hogy értékeljék és elismerjék a teljesítményt.
„A meritokrácia teljesítmény és érdem szerinti gazdaságpolitika. 2010-ben 3,7 millióan dolgoztak Magyarországon, most 4,7 millióan. Ez a kormány azon bátor lépésének köszönhető, hogy azt mondta, aki munkaképes korú, és tud is dolgozni, az lehetőség szerint dolgozzon is. Ha az elsődleges munkaerőpiac nem kínál számára munkát, akkor van közfoglalkoztatás, és a közfoglalkoztatásból az elmúlt 12 évben kb. 400 ezer fő került ki a munkaerőpiacra. Emellett még hatszázezren találtak maguknak – nem a közfoglalkoztatás segítségével, hanem önerőből – munkát. Ez a meritokráciának egy szimbolikus gazdaságpolitikai intézkedése” – értékelte György László.
Új közgazdász generációra van szükség
Dobos Balázs a Makronóm szakmai igazgatója hangsúlyozta, az Intézet létrejöttétől fontosnak tartja a magyar új közgazdász generációk képzését, szakmai kinevelését. „ Azt gondoljuk, a mai világban a legtöbb gazdasági kérdést holisztikusan érdemes szemlélni, mindig szükséges kitekinteni a körülöttünk lévő világra. Ezért van egy kifejezetten nemzetközi elemzésekkel foglalkozó csapatunk az Intézetnél. Fontos számszerűsíteni az egyes – akár gazdaságpolitika intézkedések, illetve történések makrogazdasági hatásait – illetve, folyamatosan kapcsolatban lenni a Magyarországon működő vállalkozásokkal. Az Intézetnél ezt a hármasságot képviseljük, és ez fog most kiegészülni magas színvonalú felsőoktatási együttműködéssel, új hallgatók bevonásával. Azt gondolom, hogy ez kölcsönösen előnyös lesz mindkét fél számára, hiszen, miközben gyakorlati szemléletet hozunk az egyetem életébe, magas szintű akadémiai képzésben részt vevő új kollégákkal dolgozhatunk együtt.”
Bács Zoltán emlékeztetett: a DE, bár az egyik legnagyobb hazai felsőoktatási intézmény, gyors és innovatív. „Új képzésekkel reagálunk a társadalmi igényekre, így alapítottuk meg elsőként az országban a sportközgazdász és az agrárközgazdász képzéseket. György László még államtitkár korában segített minket a könnyűzenei képzés beindításában, ami óriási sikerrel indult el, és megy” – fogalmazott. A Makronóm Intézettel való együttműködést értékelve fontosnak nevezte, hogy a kihelyezett tanszék által a hallgatók hozzá tudjanak jutni az Intézet által képviselt ismeretekhez. „Kutatásokban, publikációkban tudunk együtt részt venni, és ezzel országos szintre emeljük a hallgatóink ez irányú képzését” – fogalmazott.
A globális problémák megoldása nemzeti szintről érkezik
Erdey László dékánhelyettes is úgy értékelte, a hallgatóknak előnyt fog jelenteni, hogy a Makronóm Intézet által képviselt szemlélettel megismerkedhetnek, gyakorlatokon, előadásokon, az Intézet által hirdetett kurzusokon és szakmai gyakorlóhelyként duális képzésben való részvétellel, illetve a doktori iskola keretein belül is. Nyomatékosította: a gazdaságpolitikai, a szerveződés optimális keretei a nemzeti szinten vannak. „Van egy erő, ami ezt a szintet felfelé nyomná: ez a globalizációból származó költségelőnyök, és van egy olyan erő, ami lefelé, ez pedig, a kulturális heterogenitás. Igyekszünk felkészíteni a hallgatóinkat arra, hogy globális kihívások érik őket, de arra is, hogy a megoldások ezekre a globális problémákra, az első pánikra, a kockázatokra, általában nemzeti szintről érkeznek. Igyekszünk abban is előrelépéseket tenni – és ebben egy nagyon fontos lépés ennek a tanszéknek a létrejötte –, hogy a hallgatóink felkészülten, patrióta módon léphessenek ki az intézmény keretei közül, és hogy erőteljes helyi kötődéssel rendelkezzenek.”
