Közép- és Kelet-Európában a 2020-as évek második felében évi 2,5-3 százalékos bővülés várható, ami ugyan elmarad a koronavírus-járványt megelőző 4 százalékos átlagtól, de jóval meghaladja a Németországban prognosztizált fél százalékot. Ez azt jelenti, hogy a régió képes ellensúlyozni a német gazdaság lassulását még annak ellenére is, hogy a térség országainak Berlin a legfontosabb külkereskedelmi partnere.
Ez azzal magyarázható, hogy az alacsonyabb költségű ázsiai gyártók által támasztott verseny arra ösztönözheti az európai cégeket, hogy a termelési folyamat magasabb hozzáadott értékű részeit egyre inkább áthelyezzék Nyugat-Európából Közép- és Kelet-Európába. Az is sokat számít, hogy az utóbbi évek gyors bérnövekedése ellenére a régió átlagos munkaerőköltsége még mindig csak egyharmada a németországi fizetéseknek.
A Capital Economics elemzői optimisták a térség kilátásai kapcsán, de hátráltató tényezőnek tartják a demográfiát. Ugyanis az évtized második felében évente átlagosan fél százalékkal zsugorodhat a munkaképes korú népesség. A probléma legsúlyosabban Romániát, Lengyelországot és Bulgáriát érinti. Bulgária kapcsán érdemes megemlíteni, hogy lakossága a világ egyik leggyorsabban fogyó népességének számít.
Lassul a német gazdaság
Németország alapvetően nincs jó állapotban: tavaly az infláció, a magas energiaárak és a gyenge külföldi kereslet miatt recesszióba süllyedt az év egészében a gazdaság, a bruttó hazai termék (GDP) 0,3 százalékkal zsugorodott. Legfontosabb külkereskedelmi partnerünk idén az előrejelzések szerint tovább gyengélkedhet.
A német gazdaságkutató intézetek – a berlini DIW, a kieli IfW, a hallei IWH, az esseni RWI és a müncheni Ifo – együttműködésével összeállított tanulmányban az idei növekedési előrejelzéseket a korábbi 1,2-ről 0,1 százalékra módosították. Az exportot ugyanis a koronavírus-járvány után az orosz–ukrán háború és a globális gazdaság csökkenése fogta vissza.
A teljes cikk itt olvasható.
Fotó: PuzzlePix / Shutterstock
