Tavaly egészében kétszámjegyű vállalati hitelállomány bővülés következett be, míg 2023-ban a hitelezés egyértelmű lassulását láthattuk, elsősorban a magas kamatok és az infláció miatt. A hitelezést jelenleg az állami szerepvállalás és a támogatott hitelek (konkrétan a Baross Gábor hitelprogram és a Széchenyi kártya) tartják fenn, vagyis a hitelezési piacnak is fordulatra van szüksége. Egy támogatott hitelprogram például komoly lendületet hozna – mondta Bódizs Kornél a Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetsége (MAKISZ) a Világgazdasággal és a Figyelővel szervezett konferenciáján.
Azt is kiemelte az elnök, hogy a nemteljesítő vállalati hitelállomány aránya enyhén mérséklődött, ám az állományon belül emelkedett a 90 napon túl késedelmes hitelportfólió részesedése.
A háztartási szektor NPL-rátája az általános moratórium kivezetése óta 4,2 és 4,4 százalék között ingadozik. Összességében elmondható, hogy sem az általános, sem a célzott moratórium kivezetése nem vezetett a késedelembe esések érdemi növekedéséhez, ehhez azonban a kormányzati kamatstop intézkedések is hozzájárultak
– hangsúlyozta Bódizs Kornél az előadásában.
Elmondta, hogy az elmúlt évek adatai alapján a MAKISZ tagok által megvásárolt követelések többsége (ha a darabszámot nézzük) nem pénzügyi intézményektől vásárolt, közüzemi- vagy telefon, internet szolgáltatásból ered.
A volument természetesen a banki követelések adják. A bankok eladásra szánt csomagjai jelenleg nem mutatnak növekedést.
Az elnök úgy látja, hogy elfogytak a régi devizahitelek, és nem valószínű, hogy a jelenlegi hitelállomány akkora késedelmeket termelne ki, mint a devizás termékek. Létezik egy felhalmozott állomány, amely a moratóriumok következménye, de messze nem olyan súlyú a probléma, mint ami a devizahitelezés nyomán alakult ki.
A piacra kerülő, főleg banki követelések számának emelkedésére csak hosszabb távon számítunk, amely mellett a követelések igen magas vételára várhatóan fennmarad.
Számunkra – a követelésvásárló szektor számára – máig él a pénzügyi szektorra még 2010-ben bevezetett bankadó, amelynek terhein csak a bankoknak könnyítettek 2017-ben. A követelésvásárlók számára ellenkező az irány: közel tízszeres adót kell fizetni.
Az elnök hangsúlyozta ezzel kapcsolatban:
- Ehhez jött az extraprofit adó, 2022-ben a nettó árbevétel 10 százalékára, majd változó feltételekkel, többszöri módosítás után 2023-ban és 2024-ben is fizetni kell. Jelenleg kérdéses, hogy ténylegesen mikor lesz kivezetve, ki lesz-e vezetve vagy tartós adóteherként kell vele a jövőben is számolni, vagy szimplán csak átnevezik, de megmarad.
- A kormányzat ezen adók szempontjából sajnos hagyományosan együtt kezeli a bankokat a pénzügyi vállalkozásokkal annak ellenére, hogy utóbbiak az emelkedő kamatokból nem profitálnak, a növekvő forrás- és működési költségek azonban terhelik őket. A távközlési piacon alkalmazott megoldást – amely szerint csak 1 mrd Ft felett, sávosan emelkedő, 1-7 százalék extraadót kellett fizetni – a pénzügyi vállalkozások piacán érthetetlen módon nem tette lehetővé a jogalkotó, amivel különösen nehéz helyzetbe hozta a kisebb szereplőket.
- Az adó kiszámításának módja minden évben változott, és a változást mindig az a kommunikáció kísérte, hogy kevesebb lesz, azonban nálunk minden évvel több lett.
Az EU 2021/2167 irányelve (2021. november 24.) a hitelgondozókról és a hitelfelvásárlókról kötelezővé teszi a hazai szabályozást.
A megalkotását az a felismerés is motiválta, hogy a nemteljesítő hitelek magas aránya nemcsak a bankszektort, hanem az Unió teljes gazdaságának működését veszélyeztetheti. A másik indok a követelésvásárlás liberalizálása, és mint határon átnyúló szolgáltatás akadályainak lebontása volt. Tartalmilag ez azt jelenti, hogy az irányelv szerinti banki hitelt bárki vásárolhatna majd, mindenféle engedély nélkül, egyúttal pedig bevezetésre kerül a hitelgondozó fogalma, ami viszont engedélyhez kötött tevékenység lesz, tehát követelés gondozása (kezelése) nem lesz végezhető közvetlenül a vásárló által. Ez pont a fordítottja a magyar szabályozásnak, mivel jelenleg nálunk követelést vásárolni MNB engedéllyel lehetséges, míg a követeléskezelés alulszabályozott. Az irányelvet a tagállamoknak 2023. december 29-ig kell átültetniük a nemzeti jogba.
Az átültetési kötelezettség kapcsán nem az irányelv tartalmát kell átvenniük, hanem az abban foglalt célokat kötelező megvalósítaniuk, így nem volna akadálya egy átfogó követeléskezelési törvénynek sem, amely a jelenlegi, ajánlások szintjén létező követeléskezelés kérdéseit végre lefedné – jelentette ki az elnök.
Hozzátette: egyébként is ez lesz az első törvény Magyarországon, amely célzottan a követeléskezelési tevékenységet szabályozza. A magyar jogalkotás általunk megismert tervezete azonban a minimalista utat követi: csak a banki hitelekre vonatkozik, ezzel párhuzamos szabályozást hoz létre ezen hitelekre, és más megvásárolható követelésekre vonatozó jogszabályok között. Nem törekszik az egyébként hiányzó magyar szabályok pótlására sem – reméljük, a végleges verzió teljesebb lesz.
Bódizs Kornél, a MAKISZ elnöke. Fotó: Kallus György/Világgazdaság
A legnagyobb probléma, hogy a minimalista szabályozással hátrányba kerülnénk a külföldiekkel szemben: lesznek vásárlók, akik nem pénzügyi intézmények, ezért nem kell különadót vagy extraprofit adót fizetniük, nem tartoznak a magyar felügyelet alá, ezért sem az MNB, sem a NAIH nem fogja őket Európa egyik legszigorúbb fogyasztó- és adatvédelmi ellenőrzésének, jogszabály-értelmezésének alávetni.
Miközben a követelésvásárlás Magyarországon szigorú feltételekhez kötött, az Uniós direktíva alapján – aggályos módon -, szakmai tapasztalattal, a szükséges személyi és tárgyi feltételekkel, az ügyfelek fogyasztói jogait is biztosító eljárásrenddel nem rendelkező magánszemélyek is megjelenhetnek hitelfelvásárlóként. Ez a lehetőség még akkor is körültekintő szabályozást igényel, ha az általuk megvásárolt követeléseket nem ők, hanem a jogszabálynak megfelelő hitelgondozók kezelhetik majd.
A MAKISZ fontosnak tartja, hogy a most megszülető szabályozás, vagy legalább egy azt szorosan követő új jogszabály:
– törvényi szinten definiálja a követeléskezelés fogalmát, tehát mindenekelőtt ismerje el, hogy létezik ez a tevékenység.
– egységesítse az EU-s és a magyar terminológiákat,
– alkosson szervezeti szabályokat,
– teremtse meg a követeléskezelés egységét a banki és nem banki követelésekre,
– szükséges ezen felül az adatkezelési jogok és kötelezettségek egyértelmű szabályozása,
– a költségek adósra terhelésének kérdése és
– az adósokat védő szervezetekkel szembeni szakmai követelmények előírása is.
A devizahitelek tömeges bedőlését egy általános bankellenes hangulat kísérte. Az elnök elmondta:
Nem segített nekünk az sem, hogy az intézkedések kommunikációja 2008 óta folyamatosan ki van hegyezve a bankokra, pénzügyi szolgáltatókra. Az igazság viszont az, hogy ez az ágazat nem viszi, hanem hozza a pénzt.
- Elvitathatatlanul és tökéletesen illeszkedik valamennyi hitelezési és szolgáltatási értékláncba.
- Címzett megmentések és állami támogatások nélkül is köszöni szépen, elboldogul.
- Ez az ágazat alaposan kiveszi a részét az adófizetésből, és semmilyen ésszerű indoka nincs annak, hogy aránytalan elvonásokkal hozzák versenyhátrányba a más országokban működő versenytársakhoz képest.
Bódizs Kornél előadása zárásaként elmondta: a munka, amit végzünk, eleve érdeksérelmekkel jár az adósi oldalon, ami a gazdasági szükségszerűség ellenére is negatív kicsengésű, tehát ezt nem könnyű úgy csomagolni, hogy tetszetős legyen. A gazdaság rendes működése egyszerűen megköveteli, hogy a tartozások teljesítésére sor kerüljön. A mi törekvésünk, hogy a társadalom vegye természetesnek, hogy az adósságokat ki kell fizetni – különben az egész gazdaság látja kárát. A mi szerepünk tehát nem lehet negatív azért, mert egy gazdasági szükségszerűségnek érvényt szerzünk.
„A Követeléskezelési szektor jelenlegi és jövőbeni helyzete a Felügyelet szemszögéből” című előadásában Dr. Monostori Zoltán, a Magyar Nemzeti Bank Prudenciális Modellezési Főosztályának vezetője többek között kijelentette: csökken a workaut állománnyal rendelkező vállalkozások száma, míg nő a nem bankcsoporthoz tartozó pénzügyi vállalkozások száma. Ez magával hozza azt a tendenciát, hogy egy-egy felügyelőhöz hatalmas állomány tartozik.
A nem bankcsoporthoz tartozó követelésállomány koncentrált a piaci szereplők között, még akkor is, ha némileg csökken az állomány a nem pénzügyi piaci szereplők között. A hitelkeret kihasználtsága növekszik a bankok portfoliójában.
– jelentette ki a főosztályvezető, hozzátéve a felügyeleti tevékenységgel kapcsolatban: 226 darab nem bankcsoporthoz tartozó pénzügyi vállalkozás van, és 122 darab workout állománnyal rendelkező. A wo állomány: 190 milliárd forintot tesz ki.
A felügyelet célja: fogyasztóvédelem, prudenciális megfelelés, folyamatos kontroll, vizsgálatok és engedélyezések.
A bírságokkal kapcsolatban elhangzott: nem igazolható kiküldéssel, engedélyezési értesítővel, tartalmi hiányosságokkal kapcsolatban született a legtöbb.
Az uniós irányelvvel kapcsolatban a főosztályvezető kiemelte: az a cél, hogy nőljön az átláthatóság a követeléskezelők és a lakosság között, és hatékony, versenyképes piac alakuljon ki az unión belül is. Noha az MNB nem jogalkotó, hanem jogalkalmazó, a Jegybank célja is ez.
Az MNB ajánlás célja a felek közötti bizalom erősítése, a rendszeres információátadás tartalmának egységesítése, a tisztességes és együttműködő magatartás, az együttműködés minőségének javítása, intézményi gyakorlat egységesítése, illetve a fogyasztók és családok érdekeinek védelme.
„A Követeléskezelési szektor jelenlegi és jövőbeni helyzete a Felügyelet szemszögéből” című előadáson Dr. Monostori Zoltán főosztályvezető (Magyar Nemzeti Bank Prudenciális Modellezési Főosztály) tartotta. Fotó: Kallus György/Világgazdaság
Az MNB szerint a Hitelgondozói Törvénytervezet szerint a jogszabályi keretek tisztulnak tovább, fontos a jogszabályi keretek egzakt, a Felügyeletre nézve is rendszerszinten való alkalmazhatósága – mondta zárásképpen a szakember, hozzátéve: ám szükséges az új törvény prudenciális rendelkezéseinek további pontosítása, megfelelő szabályozási keret létrehozása, a piaci igények és viszonyok felmérése.
A követeléskezelés és a végrehajtás kapcsolatáról szólt Dr. Lupkovics Beáta a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) elnökének előadása.
Az elnök kijelentette: folyamatos az átalakulás az MBVK szervezetében: ebben elengedhetetlen a szakmai képzés és a szakmai fejlődés. Új bizottságok alakulnak, célkeresztben a jogszerűséggel, szakszerűséggel, empátiával.
„A követeléskezelés és a végrehajtás kapcsolata” – előadó: Dr. Lupkovics Beáta, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke. Fotó: Kallus György/Világgazdaság
Elhangzott az eljárás során felmerült leggyakoribb kérdésekkel kapcsolatban:
- A részletfizetés kérdésköre lehetőség szerint a végrehajtói iroda felé történjen.
- A térülések bejelentése automatizálható-e?
- Az utólagos költségek elszámolása a végrehajtás során ne növelje a költségeket.
- Ingatlanok: csekély értékű, kevés tulajdoni hányaddal.
Az elnök kiemelte: sokszor a dupla postázás is felesleges munkát igényel, ömlesztve érkeznek a levelek a végrehajtók irodájába, a hatóságokhoz – ezen változtatni kell, csakúgy mint a végrehajtói iroda többszöri megkeresésére válaszolni kell.
Ha a hatóságtól (Bíróság) nem érkezik az eljárás megindulása után válasz, 3 hónapot célszerű várni.
Jó gyakorlatokról is beszámolt a szakember: például személyesen keresik fel a nagyobb végrehajtást kérők a végrehajtási irodákat. Megfigyelhető, hogy ilyenkor gördülékenyebb az eljárás. Nagyobb értékű ügyeknél a végrehajtók egy része előleg bevárása nélkül is intézkedik.
Társadalmi kampány indult.
Cél az, hogy a végrehajtásban érintettek magas számára figyelemmel bemutassa a végrehajtók feladatát, kitérve a jogosultságokra, a munkabér-letiltásra, az inkasszókra.
„A NAV követeléskezelése a 21. században” címmel tartott előadást Dr. Lázár András, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Irányítás Fizetésképtelenségi és Végrehajtási Főosztály Követeléskezelési és Fizetési Kedvezmények osztályvezetője, amelynek fókuszában a digitalizáció áll.
Elhangzott:
Igen összetett a hátralékállomány, az adóállomány, amelyet 22+2 igazgatóságon 2000 fő kezel. Csak végrehajtási tevékenységgel!
A NAV tevékenysége tehát igen szerteágazó a végrehajtásokkal kapcsolatban, tele mérföldkövekkel. Az idei esztendőt a nem természetes személyek automatikus részlefizetési kedvezménye, illetve a gépjárműadóra vonatkozó automatikus részletfizetési kedvezmény bevezetése (2024-től) jellemzi. Minderre kihat az elektronikus ügyintézés, a digitalizásció fejlesztése, térnyerése. (Összehasonlításképp: 1999-ben még a társadalombiztosítás integrációja állt fókuszban.)
„A NAV követeléskezelése a 21. században” Előadó: Dr. Lázár András osztályvezető Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Irányítás Fizetésképtelenségi és Végrehajtási Főosztály Követeléskezelési és Fizetési Kedvezmények Osztály Fotó: Kallus György Világgazdaság
Évek óta tartó kihívások:
- bővülő hatáskor
- új típusú feladtok megjelenése
- létszámcsökkentés
- szemléletváltás
Ezek állnak az adóhatóság előtt. Cél a hatékonyság növelése, a külső digitalizáció fejlesztése, amely webservice-alapú, API interface útján is elérhető.
A szakember hangsúlyozta, csatlakozva a többiekhez: a NAV-nál is szükséges a szemléletváltás mind az intézkedések során, mind a fokozatosság érvényesítése, mind a fizetési felszólítások területén, illetve a jogalkotás szintjén, hozzátéve:
A kihívások mellett a követelésállomány nem növekedett, sőt csökkent. 2022-ben 500 ezer behajtásra irányuló megkeresés érkezett a NAV-hoz több mint 300 jogcímen, vagyis tavaly év végén 127 ezer ügy volt folyamatban.
Ami a jövőképet illeti, a NAV a digitalizáció továbbvitelét tervezi NAV mobil app-pal, az adatlapok megújításával, az ügyviteli folyamatok támogatásának erősítésével. A távolabbi jövőt a mesterséges intelligencia határozza majd meg – ez utóbbit kérdőjellel jelölte meg a szakember.
A piaci szereplők kérései, elvárásai, a szektor problémái és sikerei kerültek fókuszba a panelbeszélgetésen. Résztvevők: Dr. Kósa Zoárd önálló bírósági végrehajtó, elnökségi titkár Magyar Bírósági Végrehajtói Kar, Horváth Gábor üzleti vezérigazgató-helyettes TKK Talentis Központi Követeléskezelő Zrt., Lencsés Tamás ügyvezető igazgató EOS Faktor Zrt. Petőh Gyula főosztályvezető K&H Csoport Hitelkezelés Igazgatóság Lakossági Hitelek Kintlévőségkezelés Főosztály, Zs. Nagy István elnök Magyar Lízingszövetség és a moderátor: Dr. Horváth-Szladek Zoltán fedezetes üzletági igazgató Intrum Zrt. Fotó: Kallus György/Világgazdaság
Nyitókép: Kallus György/Világgazdaság
