A hazai szálláshelyek túlnyomó többsége a „magán és egyéb” kategóriába sorolható, a számuk mintegy 42 ezer. Idetartoznak például az Airbnb-n keresztül kiadott lakások, a rövid távon hasznosított saját lakrészek, a nyaralók, a vendégházak, a független apartmanok. 45 százalékuk még nem tett eleget a január 1-ig szükséges szállásminősítési eljárás megkezdésének.
Mi a különbség?
A két típust a szobák és ágyak száma, illetve az üzemeltető különbözteti meg egymástól. A magánszálláshely legfeljebb nyolc szobával és 16 ággyal, az egyéb szálláshely legfeljebb 25 szobával és 100 ággyal rendelkezhet. A magánszálláshely üzemeltetője egyéni vállalkozó vagy adószámmal rendelkező magánszemély lehet, az egyéb szálláshelyé csak cég – részletezte Mihály Mariann, a Magyar Turisztikai Minőségtanúsító Testület Nkft. magán- és egyéb szálláshelyek minősítéséért felelős irodavezetője egy budapesti rádiónak adott interjúban.
Egytől öt csillagig
Ebben a kategóriában is egytől öt csillagig terjed a minősítés, és a besorolás három évre szól. A folyamat a regisztrációval kezdődik (szallashelyminosites.hu), az adatlap kitöltésével, majd az önértékeléssel (ez esetben egy 109 pontból álló kritériumrendszer alapján) folytatódik, amit az előre egyeztetett helyszíni audit és a bírálóbizottsági döntés követ. Új szálláshely esetében 15 napon belül elvégzik az auditot, hogy a nyitás minél gyorsabban megtörténhessen. Fontos tudni azt is, hogy üzemeltetőváltás (pl.: más kezelőcég) esetén új minősítésre van szükség.
Az alváskomfort (pl.: minimum 13 centiméter vastag matrac szükséges az ágyakra, mint a panzióknál), a karbantartás vagy a tisztaság minősége komoly súllyal bír az audit során – ezek hiánya akár a szálláshelyminősítés kategóriáját is megváltoztathatja. Plusz pontot ér, ha a szálláson friss reggelit tudnak adni vagy ha a kertjében jakuzzi, medence áll a vendégek rendelkezésére. Panasszal természetesen élhetnek a tulajdonosok az értékelés után.
Fotó: PuzzlePix / Shutterstock