Békéscsaba lehet az egyik legnagyobb nyertese a vidéki repülőterek fejlesztési stratégiájának. A VG értesülése szerint a koncepció többéves előkészítés után elkészült, és a kormány asztalán van. Ez számos, összességében több százmilliárd forintos beruházást tartalmaz, amelyek között meghatározó elem a békéscsabai infrastruktúra újjáépítése. Ez önmagában 30-35 milliárd forintba kerülhet, az elképzelések szerint 2025-re készül el. A fejlesztés szoros összefüggésben áll a gyulai Airbus gyárral – amely jelenleg is javában épül –, mert optimális működéséhez szükség lehet egy közeli, komplex légikikötőre. Ugyanakkor a beruházás szervesen beépülne a térség gazdasági életébe, és az itt működő vállalkozások, valamint a helyi és régiós turizmus is profitál belőle.
A békéscsabai repülőtér fejlesztésének előkészítésére 2020 végén 154 millió forintot biztosított a kormány.
A tényleges munka várhatóan jövőre indul.
Palkovics László innovációs és technológiai miniszter már az év elején arról beszélt, hogy az itteni infrastruktúrát alkalmassá kell tenni az áruszállításra és az üzleti utazásokhoz, ez pedig magával hozza, hogy sportcéloknak is megfelel majd a létesítmény. Ennek érdekében, információink szerint, a futópályát 2500 méterre hosszabbítanák meg, hogy legalább az Airbus A300-as, közepes utasszállító repülőgép vagy az annál nagyobb és teherszállító légijárműveket is fogadhassa. Ezenkívül szó van a fogadóépület modernizálásáról, illetve a javító-karbantartó rész korszerűsítéséről is.
Az már korábban kiderült, hogy a békéscsabai mellett a nyíregyházi reptér is új korszak előtt áll. Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára, egyben miniszterhelyettese a hetekben jelentette be, hogy az állam öt-nyolc éven belül négy-öt nemzetközi repülőteret alakítana ki, ezenfelül pedig egy tucatnyi üzleti célú repülőtér is szerepel az átfogó repülőtér-fejlesztési stratégiában. Külön kitért arra, hogy
Nyíregyházának kell egy tisztességes, másfél kilométer hosszú kifutópályájú repülőtér, hogy ha üzleti partnerek érkeznek – például a fejlesztés alatt álló záhonyi térségbe –, akkor ne kelljen Budapestről vagy Debrecenből autózniuk.
A gazdasági lap úgy tudja, hogy a Debreceni Nemzetközi Repülőtér fejlesztésére is rendelkezésre állnak a tervek, itt azonban még több döntésnek is meg kell születnie. A debreceni reptér egyébként a Covid-válság előtt kifejezetten jó növekedési pályán mozgott: 2019-ben a régiós másodrepterek közül a grazi és az innsbrucki reptérnél is nagyobb forgalmat bonyolított le.
A börgöndi és a kiskunlacházi infrastruktúra fejlesztése is napirenden van.
Az utóbbinak már csak a Budapest–Belgrád vasútvonal napokban elstartolt beruházása miatt is nagy jelentősége lehet, az előbbi pedig a sport- és az üzleti cél mellett a drónrepülés bázisává válhat. Ebben az Óbudai Egyetem szakmai partneri szerepet vállalt. Győr-Péren folyik a léginavigációs fejlesztés, Pécs-Pogány pedig funkcióváltás előtt áll.
Magyarországon 119 repteret tartanak nyilván. Mosóczi László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára már 2019 tavaszán arról nyilatkozott lapunknak, hogy az ITM a vidéki regionális repterek gazdaság-, turizmus- és iparfejlesztési fókuszú üzemeltetési koncepcióján dolgozik. Magyar Levente 2020 nyarán jelentette be, hogy a kormány azt szeretné elérni, hogy minden nagyobb város elérhető lenne legalább kisrepülőgéppel, ami Nyugat-Európában már mindennapos, és a beruházásösztönzés terén is tényező.
(Borítókép: Europress/ DPA / AFP / Soeren Stache)
