Kongatja a vészharangot a hazai építőipar

Hírek vg.hu
Nem jut elég munkához a bejövő török, kínai és távol-keleti érdekeltségű beruházásoknál a magyar építőipar, amely hazai pályán veszíti el a saját piacát, miközben egyre kevesebb az új szerződése, ráadásul még azt sem látni, hogy hol van az ágazat számára a mélypont.

Sajnos mi már tovább látunk a KSH ma megjelent májusi adatainál, azt is tudjuk, hogy a júniusi és a júliusi helyzet még rosszabb, mint a korábbiak – közölte a Világgazdaság érdeklődésére Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) elnöke pénteki gyorsjelentése kapcsán.

A legfontosabb szám, hogy az egy évvel korábbihoz mérten 36,9 százalékkal kisebb az újonnan kötött szerződésállomány volumene, mert ez mutatja a jövőt az építőipar számára. A második féléven múlik a 2024-es helyzet, hogy mire, mennyi munkára számíthatnak a hazai kivitelezők és az építőanyag-gyártók – jelezte az ÉVOSZ elnöke.

Koji László hangsúlyozta: még nem tudják, hol van a mélypont.

Az idei év ugyanis már lejtmenet, a tét immár 2024, ezért nem mindegy, hogy miként alakul az új szerződésállomány volumene. A következő hónapokban mérséklődő éves alapon mért mínuszokat látunk majd, mivel a bázis alacsonyabb lesz, egyre csökkenő termeléshez fogja mérni a statisztika az ágazat teljesítményét. Éves szinten várhatóan 5–8 százalékkal marad el a tavalyitól az idei termelés.

A mélyépítésben múlt év közepén kezdődött a lejtmenet, amikor jelentősen csökkent az út- és vasútépítési megrendelések volumene, épületépítésben később kezdődött, nagyjából a harmadik negyedév végétől, ott októbertől van számottevő visszaesés a szerződésállományban.

Önmagához képest a legnehezebb helyzetben a mélyépítés van,

összességében ma már mintegy 40 százalékkal kisebb a rendelésállománya, az építőipar egészében pedig 30 százalék körül apadt a volumene. Mielőbbi pozitív folyamatokra lenne szükség tehát a 2024-es termelés biztosítása és biztonsága érdekében.

Elfogadhatatlannak tartja továbbá Koji László, hogy

egyre erőteljesebben alakulnak ki külföldi érdekeltségek, magyar építési vállalatok és építőanyag-gyártók számára megközelíthetetlen török, kínai és távol-keleti építési zónák Magyarországon.

A külföldiek bezárkóznak, a hazai építőipar ezért nem jut munkához a beruházásaikon, emiatt fokozatosan veszíti el a saját piacát itthon – jelentette ki az ÉVOSZ elnöke. Sorsdöntő az ágazat munkaerőmegtartása érdekében is ezért, hogy mielőbb magasabb hazai kapacitás igénybevételére kötelezzék a külföldi befektetőket, beleértve a mérnöki szolgáltatásokat.

Bár jóideje szorgalmazza ezt az ágazat, egyelőre érthetetlen módon nincs érdemi előrelépés ezen a téren, noha egyre rosszabb számokat produkál a hazai építőipar.

Borítókép: Shutterstock

Ezek is érdekelhetnek

További híreink