Az Országgyűlés holnap szavaz a jövő évi központi költségvetésről, a zárószavazáshoz előzőleg a Költségvetési Tanácsnak meg kellett vizsgálnia a jövő évi büdzsét. A tanács megállapította, hogy a jövő évi költségvetési törvényjavaslat megfelel a Stabilitási törvény rendelkezéseinek, és miután a 2023. végére számított államadósság mutató értéke kisebb a 2022. végére várt mutató értékénél, így az Alaptörvény erre vonatkozó követelménye teljesül. Kovács Árpád elmondta: a tanács ennek alapján megadta az előzetes hozzájárulását az egységes költségvetési törvényjavaslat zárószavazásához.
A Költségvetési Tanács elnöke arról is szólt, hogy amennyiben minden kedvezően alakul, 2023-ban a GDP-hez mért államadósság mutató – ha a költségvetés készítésekor alapul vett makrogazdasági feltételek teljesülnének – akár 2,3 százalékponttal is mérséklődhetne az az idei arányhoz képest. Ez bizonyos tartalékot is jelent, ami azért is szükséges mert a 2023-as költségvetés alakulását növekvő kockázatok terhelik. Először is komoly aggodalomra ad okot a magas infláció, és az, hogy már most kezd kialakulni az ikerdeficit, vagyis az államháztartás és folyó fizetési mérleg hiányának párhuzamos jelentkezése. Az orosz-ukrán háború és a világgazdaság lassulásának globális kockázatai is hathatnak a büdzsé alakulására, és nem utolsósorban kockázatot jelent, hogyan alakulnak az Európai Unióval a tárgyalások a Magyarországnak járó uniós pénzek átutalásáról. Mindezek természetesen hatnak a forint árfolyamának alakulására is. Kovács Árpád rámutatott: ha a makrogazdasági kockázatok felerősödnek, akkor indokolt lehet alternatív forgatókönyvekkel ezek hatásai mérséklésére felkészülni.
Jelezte: az biztató, hogy az idei gazdasági növekedés várhatóan kedvezően alakul, és vélhetően nemzetközi elemzések szerint 4 – 5 százalékos szintjével kétszerese lesz az uniós bővülési átlagnak. A költségvetési stabilitás megőrzése érdekében azonban ezzel együtt elkerülhetetlenek voltak az eddig bejelentett gazdasági kiigazító lépések, az extraprofit megadóztatása, egyes beruházások visszafogása, leállítása. Hasonlóan a KATA-ról szóló törvény módosítása, az energia fogyasztás kedvezményezett árának mennyiségi korláthoz kötése, bár az utóbbiak bevezetése fokozatosságáról, módjáról, lehetne vitatkozni. Végezetül Kovács Árpád aláhúzta: az idén és a várhatóan kisebb jövő évi gazdasági növekedés ellenére a költségvetési pálya stabilitása a belátható nehézségek mellett is fenntartható, de könnyebb lenne, ha nekünk járó uniós forrásokhoz hozzájutna az ország, s nem kellene más kiegészítő forrásbevonás lehetőségét keresni.
Címlapkép: Kőhalmi Péter / Figyelő
