„A klímaválság civilizációs válságot fog hozni, a sok-sok összeütközés, a háborúk mind ennek a tünetei. Az 1972-ben kiadott A növekedés határai című tanulmány megjósolta, hogy az ipari forradalmak nyomán elért iszonyatos mértékű termeléssel – mely biztosította a mindennapi kényelmünket – elérjük a határt, és elkezdjük felélni a bolygónk tartalékait. Ma már a holnapot fogyasztjuk” – mondta a Világgazdaságnak a 10 millió Fa civil szervezet alapítója, Bojár Iván András.
Klímaválság: Bojár Iván András szerint ma már a holnapot fogyasztjuk / Fotó: Déri Miklós
Klímaválság: jelenleg minden a profitról, növekedésről szól
Szerinte jelenleg minden a profitról, növekedésről szól, ez azonban meg fog változni, mert a luxuskiadásainkhoz a természeti erőforrásaink őrült tempójú felélésével jutunk hozzá, ami nem fenntartható.
Eközben mind a 8,1 milliárd embernek a Földön nagyjából ugyanannyi levegőre, vízre van szüksége, ehhez viszont az kell, hogy globális léptékben egyenlőbb hozzáférést biztosítsunk a természeti erőforrásainkhoz – vagyis teljesen újra kell gondolnunk mindent.
A művészettörténész 2019-ben hozta létre a 10 millió Fa-közösséget, a szervezethez azóta önkéntesek hada, és megannyi vállalkozás csatlakozott.
Bojár Iván nem támogatóként, hanem partnerként tekint a melléjük álló vállalatokra, amelyek ideális esetben ugyanúgy gondolkodnak, mint a civilek: tudják, hogy
- a természeti erőforrások végesek, és mivel
- ezen a bolygón szeretnének továbbra is élni,
- a faültetéssel hozzájárulnak a természet egészséges működéséhez.
„Én a saját környezetemért tudok felelősséget vállalni – mert ehhez van erőforrásom –, egy több ezer embert foglalkoztató cég ugyanakkor nagyobb összeget képes minderre fordítani. A vállalatok pontosan tudják, hogy nem rendelkeznek a szükséges tudással a faültetéshez, nálunk viszont összegyűlt egy ütőképes, motivált szakembercsapat, amely meghatározza a programot. Éppen ezért velük közösen ültetünk és éltetünk” – fogalmazott Bojár.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kimutatása alapján a magyarországi zöldfelületnek 20,8 százaléka erdő.
Bojár Iván ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy ez némileg kozmetikázott adat, mivel a monolitültetvényeket is beleszámítják, amelyek nem alkalmasak a növény- és állatvilág gyümölcsöző együttélésére. Ez is arra sarkallja őket, hogy még több fát ültessenek.
Bojár nemrég írta alá az Európai Zöldek petícióját, amely arra ösztönözné az EU döntéshozóit, hogy nagyobb mennyiségű fát telepítsen Európa. „Emiatt hívták életre az ESG-t, az Európai Unió 3 milliárd fa elültetését tűzte ki célul 2030-ig” – közölte. Hozzátette: a 10 millió Fa az ENSZ 17 elemes fenntarthatósági céljai (SDG) közül 11 kategóriának megfelel. A céges ESG-értékeket a nagyarányú faültetéssel, a nagy mennyiségű szén-dioxid megkötésével pedig nagyszerűen lehet javítani.
Azzal, hogy a magyar Országgyűlés tavaly elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, közismert nevén, ESG-törvényt, a magyar vállalatok is tisztább képet kaptak arról, milyen kötelezettségeik vannak – többek között – a környezetvédelem terén. Dönthetnek például úgy, hogy az emberiség fennmaradása érdekében környezetvédelemmel foglalkozó civil szervezetekhez kapcsolódnak.
A teljes cikk itt olvasható.
Borítókép: Az Európai Unió 3 milliárd fa elültetését tűzte ki célul 2030-ig / Fotó: 10 millió Fa
