Angel Gurría, az OECD főtitkára nyitotta meg a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet Budapesten megrendezett harmadik globális termelékenységi fórumát. Amint arra Angel Gurría is utalt nyitóbeszédében, a 2008-as világgazdasági válságot követő időszak az elmúlt évtizedek leglassabb kialábalása volt, amely együtt járt a beruházások és a világkereskedelem visszaesésével is. Az OECD-térségben már a 2000-es évek óta erősen lassul a termelékenység növekedése, amely hosszú távon a tagállamok számottevő térvesztését okozhatja a globális piacokon. Az OECD azért hozta létre a Globális Termelékenységi Fórumot 2015-ben, hogy feltárja azokat a tényezőket, amelyek a termelékenység alakulását, azaz a minőségi gazdasági növekedés forrását, a versenyképességet közép és hosszú távon befolyásolják.
A világgazdaság egésze, így a fejlett államok is az „alacsony növekedés csapdájában vannak” – utalt beszédében Varga Mihály az OECD tavaly év végi jelentésében megjelent elemzésre.
A nemzetgazdasági miniszter hozzátette: ebből a helyzetből akkor lehet kitörni, ha az egyes nemzeti kormányok még szűk költségvetési mozgástér esetén is a növekedést támogató gazdaságpolitikát folytatnak. Elsősorban a rövid távon is megtérülő beruházások élénkítésével, a munkahelyteremtéssel és az ezeket támogató adócsökkentések révén adhatnak újabb lendületet a növekedésnek. A magyar gazdaságpolitika már évekkel ezelőtt meghozta ezeket a döntéseket, ezért számunkra ismerősen csengenek ezek a gondolatok – emelte ki a szakminiszter, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy hazánk az OECD egyik legnyitottabb gazdaságaként hosszú évek óta működik együtt a multinacionális világcégekkel is.
A válság rávilágított azonban gazdaságunk szerkezeti problémáira is, így a túlzott exportkoncentráció veszélyeire és a nagyvállalatok gyakran szigetszerű működésére – hangsúlyozta Varga Mihály. Fontos cél tehát, hogy erősítsük azokat a folyamatokat, amelyek révén a multinacionális vállalatok versenyképessége segítheti a gazdaság egészének gyorsabb ütemű fejlődését, a kis- és közepes vállalkozásoknak a globális értékláncokba való minél nagyobb mérvű bekapcsolását – tette hozzá. A tárcavezető elmondta, hogy a magyar kormány a technológiai felzárkózás elősegítése mellett a támogató üzleti környezet megteremtését, a szakképzés piacképességének erősítését és a vállalkozásokkal folytatott hatékony párbeszédet is alapvető fontosságúnak tartja.
A nemzetközi tanácskozáson részt vesz többek között Catherine Mann, az OECD vezető közgazdásza, Peter Kazimír szlovák pénzügyminiszter, Manuel Caldeira Cabral portugál gazdasági miniszter, Karolina Ekholm svéd pénzügyi államtitkár, valamint a terület tudományos szakértői és pénzügyi és elemző intézetek vezetői. A fórum keretében a nemzetgazdasági miniszter és az OECD főtitkára megállapodást írt alá. Ennek értelmében az OECD közreműködik a magyar kis- és közepes vállalkozások versenyképességének és termelékenységének javítását célzó átfogó stratégia kialakításban.
