Üdítő eredményként jellemezte a hazai online kiskereskedelem 2022-es szerény növekedési üteme mellett elért hazai webshop teljesítményt Szabó László a Growww Digital ügyvezető partnere. A cég részt vett egy kutatásban, amely szerint a magyar online kereskedelmi cégek 65 százaléka zárt jobb évet, mint 2021-ben és 14 százalék számolt be gyengébb adatokról. Mindez abból a szempontból is érdekes, hogy a régióban vezető cseh, lengyel és szlovák e-kereskedelmi piac ugyancsak gyengélkedett. A kutatást a Growww Digital, a Humanize Studio és a Kosárérték végezte.
Az adatokból kiderül, hogy a magyar webshopok 68 százaléka egyáltalán nem lépi át az országhatárt, semmilyen szinten nem exportál, nem teljesít külpiaci megrendeléseket, kizárólag a belföldi piacra koncentrál. Ráadásul a válaszadók 42 százaléka nem is tervezi az exportot. Azok a cégek pedig akik regionálisan gondolkodnak, azok közül is jellemzően csak egy, legfeljebb két országra koncentrálnak.
Mindezzel két probléma van. Egyrészt a magyar termelői szektor exportorientált, tehát bőven van olyan termék, amely kurrens lenne külföldön, különösen a régióban. Másrészt a cseh, a lengyel és a szlovák e-kereskedelmi vállalkozások régióban és exportban gondolkodnak.
Emiatt Magyarország elveszítheti az e-kereskedelmi piaca többségét, a hazai webshopok a kisboltok sorsára juthatnak, áldozatul esve a külföldi szereplők terjeszkedésének – figyelmeztet Buzás Attila, a Kosárérték főszerkesztője. Úgy véli minél több a nemzetközi mércével is versenyképes hazai webshop, annál versenyképesebb lehet a hazai e-kereskedelem. Sok jó példa bizonyítja, hogy meg lehet csinálni, ám a 24-ik órában vagyunk. Egymást segítve, egymás tapasztalataiból kell az e-kereskedelmi piac szereplőinek tanulnia, fejlődnie – tette hozzá a szakember.
Ezt megerősítve Stampf Attila, a Humanize Studio customer experience szakértője úgy véli amíg egy webshop nem nyújt nemzetközi színvonalú vásárlói élményt, addig védtelen lesz a nemzetközi versenytársakkal szemben, és nem tud hatékonyan exportálni sem. A visszatérő vevők biztosítják a növekedés és az export bázisát is.
A magyar e-kereskedelem 2019 óta jelentős növekedést produkált, különösen a pandémia alatt, amikor egyes területek, mint az élelmiszer- ruházat- és iparcikk eladások 100-200 százalékkal növekedtek egy-egy hónapban, éves szinten pedig 40-45 százalékkal. Ugyanakkor 2021 végétől ismét megnyíltak a hagyományos üzletek, 2022-re elolvadt a piac növekedése, a lendület jelentősen alábbhagyott és ma a statisztikai számok azt mutatják, hogy túlkínálat alakult ki a szektorban. Ennek következménye lehet, hogy a következő 12-24 hónapban koncentráció megy végbe a piacon, amelynek csak azok a cégek lehetnek a nyertesei, amelyek képesek nemzetközi szinten gondolkodni. Ebben a már említett cseh, lengyel és szlovák e-kereskedelmi vállalkozások hagyományosan jók, míg Magyarországon szinte mindegyik ilyen nagy vállalkozás az élelmiszer értékesítésre koncentrál. Jó példa erre a két ételfutár cég, amely ma már napi fogyasztásicikk eladásban is jeleskedik.
A webshopok „farkasai” az egységes online platformot biztosító nemzetközi piacterek, amelyek nem csak webshopoknak, hanem gyártóknak, viszonteladóknak is közvetlen kapcsolatot teremtenek a fogyasztókhoz. Egyre több cég választja ezeket a platformokat és ad el ilyen felületeken online, kifogva a webshopok vitorlájából a szelet. Ezen pedig csak úgy segíthetnek az online áruházak, ha folyamatosan növelik a vásárlói élményt, ez pedig jelentős tőkeráfordítást igényel. Itt jön a képbe az export, amelyen ha kicsiny is a hasznon, akkor jelentős készpénzt termel a vállalkozásnak, amely jó menedzsmenttel képes ezeket a forrásokat a fejlesztésekre allokálni.
Borítókép: Getty Images
