„A társadalom kezdi felismerni, hogy a halálra igenis készülni kell, és nemcsak pszichésen, hanem jogilag is, hogy a család hozzáférhessen a vagyonhoz” – fogalmazott Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke a vg.hu-nak adott interjújában.

Dr. Tóth Ádám, fotó: Magyar Országos Közjegyzői Kamara
Manapság azonban már nemcsak a különböző anyagi javak öröklése kérdés, hanem az is, kire szállnak például a jelszavak, a digitális adatok vagy épp a virtuális vagyon. Ezzel kapcsolatban Tóth Ádám felidézte, hogy Magyarország a német jog befolyása alatt áll, amelynek az uralkodó felfogása sokáig az volt, hogy amit nem lehet megfogni, az nem lehet a tulajdonjog tárgya. Ezért is jelentett hatalmas változást a szerzői jog megjelenése, majd az a német „Facebook-ítélet”, amely egy olyan ügyben született, ahol az volt a kérdés: ha nincs megnevezve az örökös, aki hozzáférhet egy közösségimédia-oldalhoz, akkor mi lesz a sorsa.
A bíróság levezette, hogy a Facebookon való jelenlét egy szerződéses jog, amelyet lehet örökölni.
S ha egy végrendelet nem zárja ki, hogy az örökös a jogutód, akkor meg kell neki nyitni az ilyen és ehhez hasonló fiókokat, legyen szó akár a Facebookról, a Gmailről vagy a Linkedlnről. Épp ezért egy gondosan készített és karban tartott végintézkedés egyértelműsítheti a helyzetet itt is, és megkönnyítheti az örökösök dolgát.
A hagyatéki kapcsolattartó létező fogalom a közösségi médiában
A Facebookon mindenki megadhat valakit „hagyatéki kapcsolattartónak”, aki halála után kezelheti a fiókot. Ez azonban nem jelent teljes körű jogot, csak néhány tevékenység engedélyezett. Ilyen lehet egy tájékoztató üzenet a gyászszertartással kapcsolatban, vagy a profilkép frissítése, de nem jelentkezhet be a profilba, és nem férhet hozzá személyes üzenetekhez sem.
A Google viszont lehetőséget ad arra, hogy a felhasználó meghatározza, ha bizonyos ideig nem lép be a fiókba, akkor kit értesítsenek, és milyen adatokat osszanak meg vele. Akár levelekhez vagy a felhőben tárolt dokumentumokhoz is hozzáférhet egy rokon, barát, ha erre felhatalmazást adott a felhasználó.
Mit mond a jelenlegi jogi szabályozás a kriptopénz örökléséről?
A közjegyző arra is rámutatott, hogy a kriptovaluták, így például a Bitcoin öröklésére egyelőre nem született megoldás, mégpedig azért nem, mert egész egyszerűen ez nem jog. A jognál ugyanis lennie kell egy kötelezettnek, a Bitcoin esetén viszont nem lehet megmondani, ki az, nem lehet megszemélyesíteni, hogy kivel szemben kell fellépni, ha nem fizetnek az örökösnek – magyarázta a kérdés jogi oldalát a kamarai elnök, aki azonban biztos abban, hogy e kérdésre még az ő aktív éveiben válasz születik, mert erős a nyomás, és sok pénzt érint. (Nem mellesleg, az üzleti Facebook-oldalak, a videojáték accountok is pénzt termelhetnek a tulajdonosnak, illetve vagyoni értéket képviselnek – ezért is fontos, mi legyen a sorsuk.)
Jelenleg az örökhagyónak arra kell készülnie, hogy a kriptojavak tipikusan jogi szabályozás nélkül, és az állami struktúráktól függetlenül működnek, ezért a végrendeletben kell kialakítani azokat a szabályokat, amelyeket az örökhagyó a kriptoeszközök esetében alkalmazni szeretne.
Azaz, sokkal alaposabban és kiterjedtebben kell átgondolnia a végrendeletét, amiben egy közjegyző segítséget nyújthat. Részletes tervezést igényelhet például, hogymiként kapják meg a kriptotárcához tartozó felhasználói kódot és a titkos jelszót az örökösök. Ha ugyanis a hagyaték átadása előtt bárki hozzáfér azokhoz, akkor bármikor kiürítheti a tárcát vagy megváltoztathatja a belépési adatokat, visszaélhet azokkal a többi örökös rovására.
Fotó: PuzzlePix/Shutterstock