KINCS: a roma családok is élni tudnak a kormányzati családtámogatási intézkedésekkel

Hírek P. T.
Ma ünnepeljük a Nemzetközi Roma Napot; 1971. április 8-án tartották az I. Roma Világkongresszust, ahol a küldöttek döntöttek arról, hogy romának nevezi magát a népcsoport – írta közleményében a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS). Felhívják a figyelmet: nagyon sok roma család tud élni a kormányzati családtámogatási intézkedésekkel.

2021-ben a „Felzárkózó Települések” (FETE) programban résztvevő, az országos aránynál jóval nagyobb roma népességgel rendelkező 118 községben sokan tudtak élni a családügyi intézkedések által nyújtott lehetőségekkel: az otthonteremtés, a babaváró, a gyermekjóléti intézkedések, például az ingyenes gyermekétkeztetés, az ingyenes táboroztatás, a Biztos Kezdet Gyerekházak vagy a Tanodák által biztosított szolgáltatások, kedvezmények sok roma családnak jelentenek közvetlen segítséget – közölte a KINCS. Szerintük a családtámogatások kimutathatóan és ténylegesen hozzájárulnak ahhoz, hogy a roma családok is előre tudjanak lépni.

Közleményük szerint a felzárkózó településeken is népszerű az otthonteremtési program, különösen a falusi CSOK. A támogatások összege átlagosan 5,7 millió forint családonként. A támogatásokat fele részben már meglévő ingatlan bővítésére vagy korszerűsítésére fordították a családok, fele részben pedig másik ingatlanba való átköltözésre.

A biztos lakhatás megteremtése mellett a roma családokban is nagyon fontos a generációk együttműködése.

A roma fiatalok számítanak az idősebbekre, akik átvállalhatják a gyermeknevelés és felügyelet bizonyos feladatait, ami az idősek számára is hasznos, hiszen a családtagjaikkal vannak együtt. A roma nagyszülőknek közel fele naponta találkozik gyermekével, egynegyede pedig az unokáival is. A családokat a szoros összefogás jellemzi, melynek alapja az idős szülők, hozzátartozók tisztelete, és a családon belüli ellátásukra irányuló elkötelezettség.

A KINCS roma családokat vizsgáló értékkutatásában a megkérdezett romák számára a család és a családi biztonság a legfontosabb. Kétharmaduk kifejezetten boldognak érzi magát. Identitásukban a család mellett a magyarsághoz tartozásuk is meghatározó. Felméréseink egyértelműen cáfolják azokat a romákkal kapcsolatos előítéleteket, miszerint ők kevésbé tartják magukat magyarnak. A romák határozottan büszkék magyar állampolgárságukra. 88 százalékuk egyetértett azzal az állítással, hogy „Sokkal szívesebben vagyok magyar állampolgár, semhogy bármely más ország állampolgára legyek”, miközben az összes megkérdezett esetében ugyanez a mutató kevesebb, 85% volt. Tehát a többségi társadalomhoz hasonlóan a romák is büszkék a magyarságukra.

A közös nemzeti összetartozást jelképezi az is, hogy a roma nemzetiségűek a teljes népességgel (88%) szinte azonos arányban (89%) értettek egyet azzal az állítással, hogy „Büszkeség tölt el, hogy magyar vagyok”.

Ezek is érdekelhetnek

További híreink