A Kínához való „visszatérésre” szólította fel Tajvant a kínai védelmi miniszter hétfői beszédében, valamint megerősítette, hogy Peking jogot formál a Dél-kínai-tenger szigeteire is.
„Kína a világ egyetlen nagy állama, amelynek még nem sikerült a teljes országegyesítés” – szögezte le Vej Feng-ho, hangsúlyozva: Tajvan és Kína egyesülését „semmi és senki nem tudja megakadályozni”.
Hozzátette azonban, hogy országa elsősorban békés kapcsolatokra törekszik Tajpejjel. Beszédében a miniszter hangsúlyozta azt is, hogy a Dél-kínai-tenger vitatott hovatartozású szigetei ugyancsak Kína elvitathatatlan részei, amelyekre Peking jogot formál. „Egy talpalatnyi területet sem adunk fel, mert ezeket az őseink szerezték meg” – jelentette ki.
A nyersanyagokban gazdag és a világkereskedelem szempontjából fontos tenger szóban forgó szigeteire igényt tart Tajvan, Brunei, Malajzia, a Fülöp-szigetek és Vietnam is.
Az utóbbi időben Kína fokozta a Tajvanra gyakorolt nyomást, amelynek a célja Tajpej elszigetelése. A pekingi erőfeszítések következtében az elmúlt három évben hét ország mondta fel a diplomáciai kapcsolatait Tajvannal, legutóbb a Salamon-szigetek és Kiribati.
Júliusban a kínai védelmi minisztérium már jelezte: Peking nem ígéri, hogy lemond a katonai erő alkalmazásáról, és fenntartja magának a jogot, hogy megtegyen minden olyan lépést Tajvan ügyében, amelyet szükségesnek tart.
Az 1949-től saját politikai vezetéssel bíró Tajvant Peking az „egy Kína elve” alapján az országhoz tartozónak, szakadár tartománynak tekinti. Tajpej és Peking viszonya 2016-ban ismét fagyossá vált, miután Caj Jing-ven, a függetlenségpárti Demokratikus Haladó Párt (DPP) jelöltje lett a tajvani elnök, aki a status quo fenntartása és a sziget önvédelmi képességeinek erősítése mellett kötelezte el magát. Peking politikai eszközei kijátszása mellett nyomásgyakorlásként gyakran tart a sziget közelében hadgyakorlatokat. Tajvant jelenleg 15 ország ismeri el önálló államként.
Borítókép: MTI
