Kína a saját devizacsapdájába esett

Hírek
A fél világ attól tart, hogy Peking miként reagál Washington kereskedelmi háborús fenyegetéseire. Sokan attól tartanak, hogy a kínai vezetés a jüan leértékelésével reagál. Ez azonban megfojtaná a belföldi keresletre építő gazdasági növekedési terveket.  

Április óta a kínai deviza 8 százalékkal gyengült az amerikai dollárhoz képest. Sok gazdasági elemző ezt úgy interpretálja, hogy Peking Trump elnök büntető vámintézkedéseire reagál. Amit a drágább amerikai exporton vesztettek, azt próbálják kompenzálni a deviza leértékelésévéel.

A Bloomberg szerint azonban ez tévedés.

A jüan árfolyama egy 20 devizából álló kosárhoz van kötve. Ezek közül sok jegyzése valóban a dollárhoz kapcsolódik, viszont számos olyan is van, amelynek árfolyama éppen a dollárral szemben van meghatározva. Vagyis ha a zöldhasú jegyzése emelkedik, akkor azoké a devizáké gyengül.

Az elmúlt hetekben a jüan jelentősen gyengült a dollárral szemben. A vámháború kitörését megelőző időszakban Peking a devizakosár által meghatározottnál erősebben tartotta a jüan árfolyamát. A Trump által bejelentett intézkedéseket követően azonban a kínai vezetés hagyta, hogy a devizakosár határozza meg a jüan árfolyamát – vagyis hagyta gyengülni az árfolyamot. Ezt a lépést értelmezték úgy a devizapiacok, hogy Kína az árfolyam gyengülésével próbálja meg kompenzálni a megdráguló amerikai exportot.

Január óta a dollár a főbb devizákhoz képest 8,5 százalékkal erősödött. A jüan azonban csupán 6,1 százalékkal gyengült. Az MSCI Emerging Markets Currency Index, amely a feltörekvő országok devizáinak árfolyam alakulását követő index 6,4 százalékkal süllyedt. Ez szinte pontosan megegyezik a jüan dollárhoz viszonyított árfolyamgyengülésével. Ugyanebben az időszakban Kínába 32 milliárd dollár működőtőke áramlott. Ez devizapiaci szempontból azt jelenti, hogy a kínai jegybank átváltotta a beérkező tőkét jüanra, vagyis nagy kereslet volt a jüan iránt, amelyre így felértékelődési nyomás nehezedett. Mindez arra utal, hogy a pekingi vezetés éppenhogy nem a leértékelést favorizálta. Ez egyébként nem is lenne érdeke a kínai vezetésnek.

Peking ugyanis egyre inkább a belföldi keresletre próbálja meg átállítani a gazdasági növekedést. Kína nagyon kényes egyensúlyozásra kényszerül. Kereskedelempolitikai okokból egyszerű lenne a gyenge jüan politikáját folytatni ismét, hisz az nyereségesebbé tenné az exportot. Politikai okokból azonban ezt már nem engedheti meg magának a kínai vezetés, hiszen az megdrágítja az importot. Ezt pontosan tudják Washingtonban is. Épp ezért lesznek hatékonyak a Donald Trump által beveztett büntető vámintézkedések. Kína a saját csapdájába esett.

 

Ezek is érdekelhetnek

További híreink